"Ha lesznek is változtatások, nem fogják érinteni az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos követelményét" - fogalmazott a politikus arra a kérdésre, hogy számít-e olyan konfliktusra az Európai Unióval, mint amilyen Brüsszel és Varsó között kialakult.

A leendő miniszter elmondta: további kormányzati intézkedések szükségesek, hogy a gazdaság növekedési üteme a GDP 4 százaléka fölött legyen az elkövetkező években. Rámutatott, hogy a kormány szándéka az, hogy a növekedés széles alapokon nyugodjon, az agráriumtól az iparon, a gépgyártáson át az építőiparig bezárólag. Konkrét lépéseket nem nevezett meg.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy

a kormány a minimálbér további emelését tervezi.

A Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa szerint a béremelkedés és a gazdasági növekedés gyorsabb felzárkózást tehet lehetővé a nyugati életszínvonalhoz, személyes véleménye ugyanakkor az, hogy Magyarország a következő négy évben valószínűleg nem fogja bevezetni az eurót.

"Jelenleg egyetértés van a közgazdászok körében arról, hogy akkor kell csatlakoznunk az eurózónához, ha elérjük az uniós átlagos életszínvonal 80-90 százalékát" - hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ez az érték jelenleg 69 százalék.

A politikus az EU 2021-2027 közötti keretköltségvetéséről szóló tárgyalásokról is beszélt, és világossá tette, hogy Magyarország nem a vétó szándékával áll az egyeztetésekhez.

"Mi azok közé tartozunk, akik racionálisan közelítenek az EU második legnagyobb gazdaságának távozásához" - utalt a leendő miniszter arra, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.

"A mi tárgyalási álláspontunk az, hogy nyitottak vagyunk az értelmes javaslatokra" - zárul a Reuters által kedd reggel megjelentett cikk.