Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv

Különleges egység a Magyar Honvédségen belül

Kibervédelmi parancsnokságot hoznak létre a Magyar Honvédségben. Ezt Simicskó István honvédelmi miniszter jelentette be a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat ünnepi állománygyűlésén, amelyet a független magyar katonai nemzetbiztonság megalakulásának századik évfordulóján tartottak Budapesten.

Simicskó István napjaink legnagyobb biztonsági kihívásai közül a tömeges illegális migrációt, a terrorizmust, az embercsempész bandák tevékenységét, továbbá a kibertérben történő támadásokat emelte ki. Utóbbi kapcsán elmondta: döntöttek arról, hogy a honvédségen belül létrehoznak egy kibervédelmi parancsnokságot. Ennek előkészületi munkái már megkezdődtek - tette hozzá.

  • Ezzel együtt a védelemtechnológiai kutatóintézetet is továbbfejlesztik.
  • A katonadiplomácia erősítése érdekében pedig több országban újranyitják a véderő attaséhivatalokat.

A miniszter elmondta: napjainkban hagyományos katonai, modern, hibrid hadviselési kihívások egyaránt vannak. A virtuális, kibertérben naponta több százezer támadás érhet egy országot. Ennek nyomán a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program a magyar hadiipar újjáépítését, s a korszerű technológiai fejlesztéseket is tartalmazza.

Simicskó István azt mondta:

a honvédségben szeretnék növelni a tényleges katonai állomány létszámát.

Céljuk, hogy 2026-ra egy 30 ezer fős aktív állománnyal rendelkezzen a honvédség.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: ütőképes Magyar Honvédséget szeretnének felépíteni. A Magyar Honvédség történetében most megkezdődött a fejlődés időszaka - emelte ki a miniszter.

Szervezeti változások

Mint a KNBSZ honlapján kifejtették: a független nemzeti katonai hírszerzés és elhárítás a Habsburg Monarchia felbomlása óta létezik. 1918-tól a katonai hírszerzést és elhárítást folytató szervezetek számos strukturális változáson mentek keresztül. A II. világháború után a HM csoportfőnökségek keretében működött a hírszerzés és elhárítás.

A politikai rendszerváltás során a korábbi állambiztonsági rendszert új nemzetbiztonsági struktúra váltotta fel, 1990-ben megalakult a Honvéd Vezérkar Katonai Felderítő Hivatal (KFH) és a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal (KBH). Majd egy 1995 végén elfogadott törvény alapján megalakult a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatala, és a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala.

2011 végén megkezdődött a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat - a KFH és a KBH - integrációjának előkészítése. A KFH és KBH összevonásával 2012. január elsején megalakult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A KNBSZ-ben megszűntek a párhuzamosságok, felgyorsult az információáramlás, a korábban elkülönülten működő két szervezet képességei egymásra épülnek - olvasható a KNBSZ oldalán.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×