eur:
393.73
usd:
365.07
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Hamarosan megnyílik a Vidámpark utóda

A Holnemvolt Várat a terveink szerint a tavasz folyamán nyitjuk meg a közönség előtt - nyilatkozta Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója és a Liget Budapest Projekt zöldfelületi fejlesztéseinek miniszteri biztosa.

Persányi Miklóssal a Liget.Budapest blogon olvasható interjú.

- Az építkezés miatt a Holnemvolt Park is eltűnt mostanra.

- Igen, így van, de mivel maga a név megragadt a köztudatban, azt átmentjük. Az Állatkert egykori, közönség elől elzárt gazdasági udvarán, másrészt a Vidám Parknak az ehhez közeli részén terveztük meg a Mesepark munkacímű projektet, s amikor tavasszal elkészül, akkor a parkot Holnemvolt Vár néven fogjuk megnyitni. Legfőbb célcsoport a 2-8 év közötti gyerekek és családjaik. Más lesz, mint a Holnemvolt Park, például nem lesz benne a Hullámvasút, az a Pannon Parkhoz tartozik majd. A Vár legnagyobb, központi épületében régen 3 szinten szolgálati lakások voltak, ez lesz a Hétpróba Palota. Körülötte van a Macskaköves Udvar kézművesekkel, istállóval, a Várkert, a póni karámmal, a Nyihangár lovardával, és így tovább. Ide tartozik majd az Europa Nostra díjas, régi Schäftner-féle Körhinta is, ami szintén újjászületett, gyönyörű szecessziós díszítményekkel visszanyerte eredeti szépségét. A Holnemvolt Vár területére a régi Vurstliban állt Helfgott gyorsfényképészet ajtaján át lehet majd bejutni a Vassárkányok között.

- Mikor vehetik birtokba a látogatók a Holnemvolt Várat?

- A terveink szerint a tavasz folyamán nyitjuk meg a közönség előtt, de van olyan része, amit csak a főszezon után szeretnénk megnyitni, vagyis a jövő év vége felé, hogy a holtszezonra további érdekességekkel tudjunk majd előrukkolni. Ilyen a valójában a Pannon Park előrehozott részeként készülő Cápasuli.

- Hogyan született a döntés, hogy a Vidám Park helyén biodóm legyen?

- Arról, hogy mi legyen a területen, ha a Vidám Park bezár, sokféle ötlet merült fel, és leginkább egy plázát, vagy hatalmas szállodát akartak építeni ide. Mi is elkezdtünk gondolkodni, hogy ha eljön a pillanat, mi is előállhassunk valamivel. Abból indultunk ki, hogy mit igényel a közönségünk, ezt kutatással vizsgáltuk. Másrészt pedig jól tudjuk, hogy a Vidám Park minden évben fél évre bezárt, amit mi nem tehetünk. Az Állatkertben is van egy októbertől márciusig tartó holtszezon, amikor nálunk minden ráfordítás ugyanannyi, vagy több mint csúcsszezonban, de közönség alig van. Hogy ezt megváltoztassuk, ahhoz most adott volt a körülmények speciális együttállása. A Fővárosi Önkormányzat biztosította a területnövekedést, megvolt a kormányzati szándék új kulturális és turisztikai vonzerők teremtésére, és rendelkezésre állt a legmodernebb know-how ahhoz, hogy egy világszínvonalú létesítmény jöjjön létre. Ráadásul a szomszédban kihasználható termálenergia áll rendelkezésre. Hogy a fejlesztés fő eleme éppen egy „biodóm” legyen, azt hosszas előtanulmányok után részben látogatói igényekből szűrtük le, ugyanis kitűnt, hogy szeretnék, ha lenne egy nagyobb fedett hely, ahol esős, hideg időben is lehet mit nézni és csinálni, hiányolják a nagy tengeri bemutatókat, kicsinek tartják a fókák medencéjét, az elefántok istállóit. Az elefántokat nagyon szeretné a közönség megtartani Budapesten, és szeretnének újra csimpánzféléket, A kiállítási egységek ezáltal is kirajzolódtak. Megtehettük volna, hogy mindezeket külön pavilonokban hozzuk létre. Láttunk olyan külföldi példákat, ahol ezt az utat járták. A mi új területünk azonban zajos, forgalmas közlekedési vonalak közelében helyezkedik el, ami egy vidámparknál nem számított, de szabadtérre és kis pavilonokra alapozott kiállítások itt nem szerencsések.

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Pannon Park Persányi Miklós Interjú

- Azt hallottuk, a budapesti lesz a harmadik biodóm Európában.

- Ez nem egészen pontos. Mindjárt elmondom, miért. Az első ilyen létesítményt Montreálban hozták létre az olimpia után, egy felhagyott sportcsarnokban. Élő állat- és növénybemutatónak rendezték be és elnevezték „biodómnak”. Tehát a név Kanadából származik, de nincsen pontos meghatározása, méretezési szabálya. A műfajhoz alapvetően hozzátartozik a térélmény, szóval nem elég egy kicsi üvegház. Európában 1988-ban létesült az első ilyen létesítmény egy magánállatkertben, Arnhemben. Egy kis trópusi őserdőt foglalt magában. Annyira sikeres volt, hogy egész Hollandiából odajártak az emberek, sőt németek, belgák is, és akkora hasznot hozott, hogy a bevételből néhány év múlva építettek egy „sivatagházat”, újabb hét évvel később pedig egy nagy tengeri bemutatót. Az ezredforduló után több állatkertben építettek biodómnak tekinthető, öt-hat-tízezer négyzetmétert elérő beltéri létesítményeket, például Zürichben, Hamburgban, Rostockban, Wroclawban, Gelsenkirchenben, Schönbrunnban. Mind nagyon népszerűek, és fontosak a helyi lakosságnak. Az európai biodóm-szerű létesítmények közül az egyik legnagyobb az angliai Cornwallban épült, amely két, egyenként 1-1 hektáros, buborékra emlékeztető épület, ez viszont éppúgy csak botanikai kiállítás, mint amelyik Szingapúrban épült – az ottani klímának megfelelően egy hűtött épületként. Igazán nagy, másfél hektárnál nagyobb, állatkerti biodóm épület Európában csak Lipcsében és Emmenben épült még.

- Az, hogy nálunk is buborékforma legyen, kinek a döntése volt?

- A forma engem inkább egy korallzátonyra emlékeztet, de ezt a formát a nyílt pályázaton kiválasztott nyertes építésziroda választotta, mi ugyanis nem kötöttünk meg formát, csak a funkciókat és a hozzájuk szükséges alapterületet. Az épület magasságnál egyetlen szempont volt: hogy elférjenek benne méretesre növő fák is, ne kelljen néhány évente kivágni őket, mint a régi Pálmaház pálmáit. Vannak nagy fedett élőhelyek ennél egyszerűbb, négyszögletes tető alatt is, de a biodóm fogalmához gyakran kötődik egyfajta építészeti extravagancia.

- Szembesíthetem néhány kritikai megjegyzéssel, amellyel a sajtóban lehet találkozni? Először is, hogy nem nyomja-e agyon a környezetét a másfél hektár alapterületű, legmagasabb pontján harminchat méter magas buborék?

- Vajon agyonnyomja az állatkerti Nagyszikla látványa a környezetét? Annak 34 méteres a legmagasabb csúcsa, de persze a többi pontja ennél lényegesen alacsonyabb, az alapterület szinte minden pontja felett más és más a magassága. Ugyanez a helyzet a biodómmal is: egyedül a legmagasabb pontján lesz 36 méteres, de egyébként mindenütt más és más lesz a magasság, és ha ezekből átlagot vonunk, akkor azt látjuk, hogy az építmény átlagos magassága kisebb 18 méternél.

A Liget közelségében még a 36 méternél is vannak sokkal magasabb építmények, mindjárt a Hősök terén álló 37,5 méteres Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára az 50 méteres tornyaival, a Hermina tornyok (46,6 és 62,4 méteresek), meg a 45 méteres Groupama irodaház. Mégsem lehet azt mondani, hogy ezek az építmények a Ligetben sétálva minduntalan agyonnyomják a látványt. Józan ésszel az állatkerti Nagyszikláról sem mondja ezt senki, pedig annál a biodóm alig lesz magasabb, viszont jó 350 méterrel hátrébb lesz, a Liget belsejétől a lehető legtávolabb helyezkedik el: valójában egy Hungária körúti épületről beszélünk, amely a vasúti felüljáró mellett áll. Szinte centire olyan magas, mint a Széchenyi Fürdő főkupolája, de amögött még 350 méterre. Ez azt jelenti, hogy sem a Hősök teréről, sem a Városliget legnagyobb részéről nem lesz látható. Ezt a mérnökök kiszámolták, lemodellezték, látványterveken bemutatták azokat a rajzokat, amelyeken a Liget különböző pontjairól elénk táruló látványhoz hozzáillesztették a biodóm kivetített látszó kontúrjait. Ahonnan valóban érzékelhető lesz, az az Állatkerti körútnak a Széchenyi Fürdő és a volt Vidám Park közé eső szakasza, ahonnan majd a Pannon Park bejárata nyílik.

- Nagyon hamar növekedett a projekt becsült végösszege 20,8 milliárdról 43,7 milliárdra.

- Pontosabban a 20,8 milliárd 32,7 milliárdra.

- De ez csak a biodóm ára, nem?

- Ez csak a biodómé, igen. És csak az építési költség. Ebben az állatok és a növények ára például nincs benne. A korábbi 20,8 milliárdos bekerülés még a négy évvel ezelőtti árakra vonatkozott, az akkori árakkal ennyire „költségelte” be a tervező. Az elkészülési határidő viszont 2019. A 20,8 és a 32,7 milliárd tehát egy ötéves építési periódusra számolt árváltozás.

- Lehetett olvasni, hogy a teflon világpiaci árának emelkedése okozta ezt a növekedést.

- Több tényező okozta. A legfontosabb ok az építőipari költségszint-emelkedés. Pár héttel ezelőtt jártam Berlinben az állatkerti világszervezet éves konferenciáján, ahol találkoztam egy ismerős amerikai állatkert-tervezővel, s mondom neki, hogy minden halad a fejlesztésünkkel, de a költségekkel nem úgy állunk, mint kezdetben. Erre a következőt mondta: az utolsó három évben az USÁ-ban az építőipari költségszint átlagosan huszonöt százalékkal emelkedett évenként, ezen belül a nyugati parton pedig harminc-harmincöttel évenként. Az utóbbi években Magyarországon is nagyot emelkedtek az építőipari árak, az anyagár is, de főleg a munkaerő ára. Mivel sokkal több az építés, kevés a szabad munkaerő. Ha csak azt nézem, hogy mennyivel emelkedett a minimálbér 2014 óta, ez önmagában rávetít a projektre 2018 elejéig ötven százalék bérnövekményt. A másik tényező pedig az anyagár-változás. Részben igaza van, a ún. PTFE fólia ára a projektciklus alatt, ha jól emlékszem, hatvan százalékkal nőtt év elejéig és ekkor még rátettek harminc százalékot. De az acél, a kavics, a szállítás ára is emelkedett. És indokolja az árnövekedést az is, hogy a kiviteli tervek tíz százalékkal nagyobb alapterületre készültek el, mint amilyen alapterülettel az eredeti projekttervben számoltunk. Ez a tíz százaléknyi alapterület-növekedés önmagában mintegy kétmilliárddal növelte a bekerülést. De az építési árak nemcsak a mi biodómunknál növekedtek, hanem a magánszektor beruházásainál is – aki maga építkezik, vagy vásárol, tudja, hogy nem lehet 2019-re elkészülő házat, lakást öt évvel korábbi árakon megvenni.

- A 43,7 milliárd pedig az egész projekt ára?

- Az egész Pannon Park projekté a Holnemvolt Vár és az egész környéket, a fürdőt, a Bethesda Gyermekkórházat is szolgáló parkoló költségei nélkül. Vagyis az összes kültérrel, növényanyaggal, parképítéssel, közművekkel, állatokkal, berendezésekkel, felszerelésekkel. De ebben van a Hullámvasút rekonstrukciója is például. Végigvizsgáltuk a különböző lehetőségeket, köztük azt is, hogy mi van, ha kisebb pavilonokat építünk.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, hatalmas rakétatámadás érte Ukrajnát – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, hatalmas rakétatámadás érte Ukrajnát – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×