Az OECD idei Oktatási körkép kiadványában fellelhető adatok szerint a magyar 25-34 évesek körében mindössze 30 százalékot tett ki a diplomások aránya 2016-ban, ami nemcsak az OECD 43 százalékos átlagától, de a régiós teljesítményektől is messze van: az EU-átlag 40 százalék. A legtöbb fiatal diplomás Koreában (a 25-34 évesek 70 százaléka), Kanadában (61 százalék) és Japánban (60 százalék) van - írta a Népszava.

A hazai eredmények egyértelműen összefüggésbe hozhatók azzal, hogy Magyarország a GDP-jének jelentősen kisebb hányadát, 1,6 százalékát költi felsőoktatásra az OECD 3,1 százalékos átlagához képest, továbbá az oktatói fizetések is messze elmaradnak az átlagostól. Az eredmények már csak azért is lehangolóak, mert a diplomások átlagkeresete hazánkban – ugyancsak az OECD adatai szerint – a kétszeresét teszi ki az érettségivel rendelkezők átlagkeresetének, ráadásul, mint arról nemrégiben Palkovics László oktatási államtitkár is beszámolt, a diplomások között nagyon alacsony a munkanélküliek aránya.

Az állami férőhelyek csökkentése, a bejutási küszöb megemelése miatt meredeken csökken a felvételt nyert hallgatók száma: míg 2010-2011-ben 98 ezer fiatalt jutott be egyetemre vagy főiskolára, az elmúlt egy-két évben számuk 70 ezer körül mozgott.

A kormány tervei szerint 2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felsőoktatási felvételit, ami még többeket – elsősorban a szegény, hátrányos helyzetű családok gyerekeit – szorítja ki a felsőoktatásból, a középiskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem elegendő egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez, költséges nyelvtanfolyamok, különórák kellenek.