Évente átlagosan ezer kegyelmi kérvényt továbbít az igazságügyi miniszter a köztársasági elnökhöz, akinek alkotmányos joga az egyéni kegyelmezés – áll a portál cikkében. Az általános amnesztia, más néven közkegyelem pedig már az Országgyűlés hatásköre.

Az évenként beadott kérelmek száma nagy eltéréseket mutat: a legkevesebbet 2016-ban adták be, ekkor 495-en szerettek volna idő előtt szabadulni a jogerős büntetésükből. Ez az év volt az, amikor arányaiban a legtöbben részesültek is az elnöki kegyelemben. Az elmúlt 15 év 2 százalékos átlagához képest több mint kétszer annyi eséllyel adott amnesztiát, a fent említett kérelmekből 22 esetben, tehát közel 4,5 százalékos aránnyal. Érdekes tény, hogy – szintén az ő elnöklete alatt – 2014 volt a legszigorúbb év. Ekkor mindössze 4 kérelmező köszönhette neki a szabadságát a 753-ból, ami csupán 0,53 százalékos arány.

Az említett időszakban a legtöbb amnesztia-kérelem 2007-ben érkezett, az akkori elnök, Sólyom László asztalára. Ő ebből csupán 23-at, vagyis az igények 1,67 százalékát írta alá.

Mádl Ferenc az átlagos 2 százalék kegyelmezési aránynál engedékenyebb volt. Ötéves ciklusából három éven át, 2002-2004 között ennél arányosan mindig több kegyelmi kérvényt hagyott jóvá. Schmitt Pál egyetlen teljes hivatali évében, 2011-ben az átlagnál és elődjénél, Sólyom Lászlónál is kevesebb kegyelmi kérvényt hagyott jóvá.

Bár az igazságügyi tárca kegyelmi statisztikáiban Göncz Árpád köztársasági elnök hivatali évei nem szerepelnek, a lap korábbi sajtóhírekre hivatkozva úgy látja, hogy mind közül ő lehetett a legtöbb kegyelmet jóváhagyó államfő. A korábbi hivatalos közlések alapján megjelent cikkek szerint a kérvényezők mintegy 10 százalékának megkegyelmezett, ez az elmúlt 15 év átlagának csaknem ötszöröse. Az harmadik köztársaság első elnöke – még ideiglenes államfőként – az '56-os események forradalom és szabadságharccá nyilvánítását deklaráló törvény aláírása után, aznap aláírta első kegyelmi határozatát is, az utolsó halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra.