A kormány az egyetemi modellváltás kapcsán is célként fogalmazta meg, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ száz legjobbja között, de Charaf Hassan a BME-t szeretné a világelitbe juttatni, sőt, azt sem tartja szerénytelen célnak, hogy Budapesten legyen az európai MIT.

A felsőoktatási intézmények rangsorai megfelelő támpontot adnak az értékeléshez. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: 960 intézményből a QS-rangsorban a BME a 246. helyen áll, de a cél a 100-ba jutás. Charaf Hassan hozzátette: a sok rangsorból az egyes intézmények mindig azt emelik ki, amelyik jobban fekszik számukra. A BME-n általában a brit QS rangsorban érdekeltek, mert jobban passzol a világukhoz, és objektívnek is tartják.

A mérőszámok között szerepel a publikációs teljesítmény, az innovációs teljesítmény, a munkáltatók visszajelzései, a külföldi hallgatók aránya a képzésben, illetve a külföldi professzorok személye.

„Mi a 960 intézményből a januári rangsorolás szerint a 246. helyen vagyunk, a cél – szerintem reális cél – az, hogy 100-on belülre kerüljünk. Kelet-Európában most a 12. helyen helyezkedünk el a QS rangsorban” – mondta. Megemlített még egy technológia mérnöki rangsort, az MTMI-t, amelyben a 230. helyen szerepel a BME. „Úgy érzem, most indult a lendületnövekedés, és abban bízom, hogy 2030-ra már előkelő helyen leszünk” – tette hozzá.

Nemrég, mintegy fél éve zajlott le egyébként az egyetem fenntartóváltása. Ez nem az alapítványi, hanem egy egyedi modell, amit a BME kezdeményezett a kormány felé, és amit elég rövid idő alatt jóváhagytak.

„A rektori pályázatomban szerepelt, hogy én egy kicsit távolodni szeretnék az államtól. Az államháztartás kötött pálya, rugalmatlan, sok kötöttséggel jár, míg a nálunk működő zártkörű részvénytársaság rugalmasságot jelent” – mondta Charaf Hassan, hozzátéve, hogy a Zrt. részvényeit részben a Mol birtokolja, ezzel a Mol lett a BME Fenntartó Zrt. tulajdonosa.

Több forrásból jelentős összegekhez jut most az egyetem.

„Van egy szerződésünk az állammal, ami az eredeti költségvetés többszöröséről szól. Ez teljesítményalapú: ha teljesítem a feltételeket, megkapom a pénzt, ha nem, akkor nem kapom meg. A kritériumok között szerepel, hogy hány hallgatót képzünk, milyen a lemorzsolódás, hány embert vittünk sikerre, milyen az ipari bevételünk, milyen a szabadalmi bevételünk, az innovációs teljesítményünk, a tudományos teljesítményünk, mennyi a minősített kutatók, oktatók száma, milyen a Phd hallgatók sikeressége, száma – sorolta a rektor.

Beszélt arról is, hogy a fenntartóváltás óta eltelt rövid időben 56 százalékkal lett több a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen dolgozóinak bére, ráadásul 1500 felett van az Erasmus programban résztvevő diákjaik, kutatóik száma. Ők azért utazhatnak, mert az intézmény nem az alapítványi modellben működik.

A BME népszerűségével kapcsolatban Charaf Hassan elmondta: a műszaki és gazdasági területeken a mesterképzésen a felvett hallgatók 25 százaléka a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemre került.

„A BME a műszaki képzés fellegvára az országban. Azt szoktam mondani, a nemzet műszaki egyeteme. Az MTMI területen természetesen vannak az élettani területek is. A BME-n azon közül csak a vegyészmérnök van, a biológia, az orvosi és egészségügyi területek, ezek nincsenek lefedve. Nálunk a műszaki, gazdasági és természettudományi területek szerepelnek nagy súlyban. Természetesen az informatika is itt van, hol oda soroljuk, hol mellé írjuk külön, de lényegében ezek a területek együtt járnak. Azt még nem tudhatjuk, hogy milyen lesz a 2026-os felvételi eredménye, de ha megnézem a keresztféléves mesterképzéses jelentkezéseket, akkor látszik, hogy a felvett hallgatók 25 százaléka a BME-re kerül. A műszaki keresztféléves mester-nappali képzést, 76 százalék a BME-re ment. A kutatókat, fejlesztőket a műszaki területen a 75 százalékban a BME adja” – sorolta.

Az intézmény rektora elmondta azt is, hogy mesterszinten a multidiszciplináris szakokban egyre nagyobb a potenciál, ezért az utóbbi időben fókuszáltak olyan képzésekre, mint az űrmérnök, amelyre több mérnöki és gazdasági területről érkezhetnek a hallgatók, de ilyenként említette az egészségügyi mérnök, az orvosi fizika, vagy alapképzésben a mechatronika, mérnökfizikus szakokat. Az újonnan indultak közül kettőt emelt ki: az egyik a mesterséges intelligencia – aki jobban el akarja a tudását mélyíteni ezen a területen, mesterfokozatot szerezhet, ráadásul 11 intézménnyel közösen egy konzorciumban létesítették ezt a szakot az országban, több intézmény is indítja, a BME nappalin, angol nyelven –, és új szak a gazdasági informatikus is, amelyet korábban csak mesterszinten indítottak.

Charaf Hassan szerint nem kell temetni az informatikus szakmát. Bár annak a világnak vége van, hogy néhány hónap alatt informatikusi végzettséget lehessen szerezni, a megalapozott informatikatudással rendelkező emberekre még mindig szükség van.

„Még mindig sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat, még mindig nem képzünk eleget, még többet tud felszívni a piac. Aki nálunk végez, nemcsak magyarországi cégnek dolgozhat, hanem a régióban vagy a világban mindenhol, mert ez a diploma, érték és tudás, amit nálunk kap a mérnök, az informatikus vagy a természettudományos területen végzett hallgató, nagyon keresett. Azt szoktam mondani, a BME-diploma útlevél mindenhova a világban” – fogalmazott a rektor.