Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Több tízezer hiteles lehet érintett - egyre nő a számuk

Több tízezer hiteles lehet érintett - egyre nő a számuk

Évről évre növekszik a kilakoltatások száma, sok devizahiteles kerülhet bajba.

Hiába sorolta hét oldalon keresztül Völner Pál igazságügyi államtitkár, hogy a kormány mi mindent tett a bajba került adósok, különösen a devizahitelesek megsegítésére, a Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő írásbeli kérdésére küldött válaszlevélből mégiscsak kiderül, hogy ez kevés:

jelenleg ugyanis 52.484 ingatlan van árverésre meghirdetve, és közül 30.544 esetben fordulhat elő, hogy kilakoltatják az ott élőket

- vagy ahogy a szövegben szerepel, „sikeres árverést követően önkéntes teljesítés hiányában az ingatlan kiürítésére kerülhet sor” - írta a Magyar Nemzet.

Völner Pál adatai szerint 2010 óta közel 320 ezer ingatlan került árverésre. Ez nem azonos a kilakoltatások számával, amelyről az államtitkár évekre lebontva a következő számokat közölte: 2011-ben 1750, 2012-ben 1020, 2013-ban pedig 1300 kilakoltatásra került sor. 2014-re valamiért nem állnak rendelkezésre adatok, de 2015-től már ismét vannak részletes számok, sőt, már azt is lehet látni, hogy hány embert és miért lakoltattak ki.

  • 2015-ben összesen 2335 kilakoltatás volt (1275 embert „lakásügyben hozott határozat végrehajtása” miatt tettek ki a lakásából, vagyis például azért, mert az önkormányzat felmondta a bérleti szerződését; az adósmentésre hivatott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. - a NET - 206 esetben kért kilakoltatást; sikeres árverés után 626 esetben kérték a birtokbaadáshoz a végrehajtó segítségét),
  • 2016-ban összesen 3474 (ezek többsége, 1734 eset árverést követő birtokbaadás; 1097 esetben kellett végrehajtani „lakásügyben hozott önkormányzati határozatot; a NET 360 eseteben kért kilakoltatást”),
  • 2017 első félévében pedig 1918 kilakoltatás volt (ezek döntő többsége, 1210 árverés utáni birtokbaadás; lakásügyben hozott határozatot 449 esetben kellett végrehajtóval érvényesíteni, a NET 152 kiürítést kért).

Részletes adatok a Magyar Nemzet összeállításában.

A bajba került adósok helyzetének rendezésére szánt magáncsődeljárást az államtitkár tájékoztatása szerint – augusztus 25-tel bezárólag – mindössze 926 esetben kezdeményezték, ezekben mintegy 2050 ember érintett. Ez elég alacsony szám, pedig az állam akár havonta 25 ezer forint támogatást is adna az annak, aki megkapja a csődvédelmet.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×