Infostart.hu
eur:
386.72
usd:
328.6
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Csányi Vilmos: Szavak hiányoznak a jövő leírásához

Csányi Vilmos: Szavak hiányoznak a jövő leírásához

Csányi Vilmos szerint nagy háborútól nem kell tartanunk, de "röhej", hogy miközben az emberiség fele éhezik, hatalmas pénzek mennek el fegyverekre. Az etológus az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, miért lehetetlen értelmes választ adni a jövőt firtató kérdésre.

„Érdekes, hogy azon csak én csodálkozom, hogy a harmadik atombombát még mindig nem dobták le.”

Csányi Vilmos úgy fogalmazott, ha visszatekintenénk a történelemben, bármelyik hadvezér vagy király, ha rendelkezésére állt volna, használt volna egy ilyen fegyvert az ellenség megsemmisítésére. Az etológus hozzátette, akkor még nem tekintették hozzájuk hasonló embernek az ellenséget.

„Ma, és remélem, ez így is marad, másként gondolkozunk erről. Mindenkit embernek tartunk, és bár vannak fajgyűlölők, kisebb csoportokat ellenszenvesnek találók, de csak a mély rétegekben. Ma nincs olyan ország, amely politikai rendszere el tudná fogadni az atomfegyver bevetését. Amelyik ezzel fenyegetőzik, az kicsi és nem hiszem, hogy beveti, mert ő is tudja, hogy ráfizetne.”

Csányi Vilmos hangsúlyozta, értékelni kell, hogy az emberi faj túljutott a pusztítási periódusán. Nem lett ebből harmadik világháború, és reméljük, nem is lesz – tette hozzá.

„Minél többen vagyunk, annál kisebb az esélye, hogy nagy háború törjön ki. Kis konfliktusok lesznek, vagy ahogy a klímaváltozás folyik, lesznek tengerrel elárasztott területek, embermilliókat kell majd elhelyezni, amiből lesznek problémák.”

Az etológus úgy véli, a menekültkérdés nem fekete-fehér, sőt, több szintje is van. A személyes szint megoldásához a keresztényi morálnak megfelelő viselkedésre lehet szükség, a tömegesség miatt viszont bonyolult szervezésre, politikára – mondta Csányi Vilmos.

Az etológus úgy fogalmazott: „

rendszerelméleti szempontból röhej,

hogy van egy bolygó nyolcmilliárd emberrel, amelynek fele éhezik, és hülyeségekre, fegyverekre költik a pénzt, energiát - pedig a fegyverekkel nem lehet megváltoztatni a világ struktúráját, a helyi háborúk azonban iszonyú szenvedést okoznak annak a néhány millió embernek. A bolygó, illetve az emberiség nem rendelkezik olyan szabályozó lehetőségekkel, amelyekkel véget lehetne ennek vetni.”

Csányi Vilmos jelezte: bízik abban, hogy lesz annyi szerveződés és értelem az emberekben, hogy az atomtöltetek számának csökkentéséhez hasonlóan ezt is megoldják, ha nem is máról holnapra, de évtizedek alatt.

„Nem tehetnek mást.”

Az etológus a jövőt firtató kérdésre azt mondta, nem hiszi, hogy lehetne rá értelmes választ adni. Mint fogalmazott, kétszáz évvel ezelőtt nem lehetett a mai időkről a "számítógép", a "mobiltelefon", az "internet" szavak nélkül beszélni.

„Ezek nélkül a mai világ érthetetlen és működésképtelen, minden összeomlana, az emberiség elpusztulna.

Melyik három szót kellene ismernünk az ötven évvel későbbi világ leírására? Fogalmam sincs.

A mesterséges intelligencia fejlődésének közepén vagyunk, amely a legtöbb dolgunkat tisztességesen befolyásolja. Ebbe az irányba megy tovább a fejlődés, de felelőtlenség a részleteiről bármit is mondani.”

A Csányi Vilmossal készült Aréna című műsor ide kattintva meghallgatható.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×