A szocialista politikus sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont az egyetlen európai tudományos nagyberuházás, amely Magyarországon épül.

A szegedi polgármester emlékeztetett rá, hogy a projekt előkészítése egy évtizede indult el, az unió ekkor több tudományos fejlesztésről is döntött Európa versenyképességének javítása érdekében. A leendő helyszínek között komoly verseny volt, angol, francia, svéd nagyvárosok is jelezték érdeklődésüket, az EU versenyképességi tanácsa 2009. október 1-jén döntött Szeged mellett.

Bajnai Gordon miniszterelnök ekkor bejelentette, a kormány egymilliárd forintot biztosított a tervezésre, a kormányváltást követően az előkészítés azonban megtorpant, a 245 millió eurós uniós támogatás lehívásához szükséges dokumentumok pedig csak 2012 decemberére készültek el - közölte Botka László. Hozzátette: 2014. február 6-án azonban letették a központ alapkövét, és mára elkészültek az épületek.

Annak érdekében, hogy az egész régió gazdaságának zászlóshajója legyen a kutatóintézet, 70 hektáros tudományos ipari parkot alakítanak ki a központ környezetében a kormány, önkormányzat és az egyetem együttműködésével. A város 3,5 milliárd forintból fejleszti a terület közlekedési kapcsolatait, az egyetem és az önkormányzat közös cége pedig 4 ezer négyzetméteres inkubátorházat épít - tudatta a politikus.

A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az A épületben a kísérleti területek, a B épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsmentirodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.

Az épületkomplexum terveit az Artonic Design Építészeti Kft. készítette. A központ építését a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte. Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében "ház-a-házban" technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet.

A központ az Európai Unió - a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló - tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.

A projekt - az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó - költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.