eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

A bezárt Népszabadság újságírói nem vették át az MSZP díját

Az MSZP pártalapítványa Szabad Sajtó Díjat szeretett volna adni a Népszabadságnak, annak a lapnak, amelynek egykoron kisebbségi tulajdonosa volt. Hargitai Miklós MÚOSZ-elnök megerősítette: az egykori szerkesztőség tagjai a díjat visszautasították.

A Szabad Sajtó Alapítvány díjat akart adni a bezárt Népszabadság szerkesztőségének, ám a kitüntetést nem fogadták el az újságírók a szocialista párt alapítványától.

Az azóta MÚOSZ-elnökké választott Hargitai Miklós megerősítette a 24.hu értesülését. Mint mondta: "Magam is egykori népszabadságos vagyok, és volt erről egy szavazásunk. A volt szerkesztőség tagjait megosztotta a kérdés, hogy átvegyük-e a díjat az egykori kisebbségi tulajdonosunktól. Végül a többség úgy voksolt, hogy inkább ne".

Hargitai emlékeztetett: a szerkesztőségnek nem volt teljesen felhőtlen a viszonya az alapítvánnyal és az MSZP-vel, aminek bizonyos mértékig hangot is adtak a bezárás után. "Szerintem ők is felelősek azért, ami a Népszabadsággal történt" - mondta Hargitai.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×