Négy év eltelt, de sem tűzszünethez, sem békéhez nem vagyunk közelebb Ukrajnában.

Kedden, vagyis február 24-én lesz négy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense elmondta, a négy év alatt Oroszország nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett.

Hivatalosan két orosz cél volt:

1. Ukrajna „nácimentesítése” – vagyis az addigi ukrán politikai erők eltávolítása, letartóztatása, fizikai megsemmisítése –, ami nem járt sikerrel, hisz Kaiser Ferenc elmondása szerint „lassan már nem nagyon van olyan ukrán politikai erő, amelyik oroszbarátnak lehetne nevezhető négy év háború után”. Ez a cél gyakorlatilag csak akkor lenne teljesíthető, ha egész Ukrajna orosz kézre kerülne.
2. a kelet-ukrajnai területeken élő orosz kisebbségek „megvédése” – azon az áron, hogy az oroszok ezeket a területeket (Donyeck, Luhanszk) egyszerűen elfoglalják, az ő szavaikkal élve „felszabadítják”. Itt azért vannak komoly orosz sikerek is.

Luhanszk gyakorlatilag 4-5 hónapja teljesen orosz kézen van, viszont Donyeck területén még mindig van egy közel 6000 négyzetkilométer, ez az úgynevezett „erődöv” – Szlovjanszk, a Kramatorszk, Konsztantyivszka vonal – amit az ukránok még mindig tartanak, tehát ennek a megyének a „felszabadítása” orosz szempontból még várat magára – fejtette ki.

Volt egy eleinte nem deklarált cél is: hogy ne bővüljön a NATO. „Ez felemásra sikerült. Ukrajnában hivatalosan nincsenek NATO-erők, legfeljebb tanácsadók, ám csatlakozott a NATO-hoz Svédország és Finnország is, amivel jócskán megnőtt az orosz–NATO határ hossza, mintegy 1000 kilométerrel, vagyis Oroszország nem tudta magától távol tartani a NATO-t” – vélekedik a szakértő.

A háború veszteségadatait felmérni Kaiser Ferenc szerint nagyon nehéz, mivel mindkét fél titkosította az információkat, ami kiszivárog, az pedig szándékosan téves.

„Óvatos becslés szerint legalább 300-350 ezer orosz katona halhatott meg, és körülbelül 150-200 ezer ukrán katona lelte halálát, erre a számra sajnos rájön még legalább 50 ezer ukrán civil, akiket az orosz agresszió során öltek meg, és nagyjából mind a két oldalon van még háromszor annyi sebesült. Sokan el is tűntek, ezek egy része dezertőr, másik része viszont ott fekszik valahol a harcmezőn elföldelve, vagy még úgy sem, csak nem mernek értük menni” – ecsetelte Kaiser Ferenc. Vagyis:

az orosz vérvérveszteség 1 millió fős lehet, az ukrán a civilekkel pedig közelítheti a 700 ezret.

A négy év alatt a háború legnagyobb változása Kaiser Ferenc szerint a drónok előretörése volt; a háború elején még páncélos menetoszlopokról lehetett beszélni, gépesített kötelékekről, mozgó háborúról, ami nagyjából 2022 november közepére ért véget, azóta alig változik, sokkal fontosabbá vált a megerősített állások védelme, illetve az ukránok által eleinte – például tüzérségi lőszerhiány miatt – kényszerből alkalmazott drónok tömegessé válása.

„Ukrajna jelenleg már havi kétmillió drónt gyárt, gyakorlatilag

ma már, ha valahol áttörnek az orosz csapatok, akkor nem ukrán lövészerők, nem gyalogos katonák és harckocsik indulnak a feltartóztatásukra, hanem 3-4 busznyi operátor,

akik aztán majd megindítják a támadást 15-20 ezer vagy akár 30 ezer drónnal” – mutatott rá.

A hírszerzés, az információtovábbítás továbbra is nagyon fontos; tekintettel arra, hogy a NATO egész hírszerzése az ukránok keze alá dolgozik, Ukrajna némi fölényben volt e téren, de az oroszok ezt részben sikeresen ellensúlyozták, de épp most tette lehetetlenné Elon Musk komoly európai nyomásra a Starlink hálózat orosz hackelését, ami az ukránok előnyére vált.

Kaiser Ferenc aláhúzta, az ukrajnai háború ügye ma már az egyes országok belpolitikai mozgásait is befolyásolja, „tehát a háború kvázi a fejekben is zajlik, elsősorban az Ukrajnát támogató országokon belül, mert Oroszország autoriter berendezkedésű államként védett a nyugati információs behatolással szemben”.

Hogy mit tartalékolhatnak még a felek így, 4 év után, arra sem könnyű szerinte válaszolni, még azt sem tudni, miből mennyit gyárt Ukrajna, de érdekes fejleménynek nevezte, hogy a közelmúltban számos területen az ukrán állam engedélyezte az ukrán hadiipari cégeknek, hogy fegyvereket exportáljanak, ami arra utal, hogy fegyvertartalék még van, másfelől viszont jól látható, hogy

Ukrajna nagyban függ a nyugati támogatásoktól, ami tavaly januárja óta lényegében már nem amerikai támogatást jelent, hanem európait, illetve Amerikától vesznek eszközöket Ukrajna támogatói, de Oroszország ugyanígy függ Kínától, elsősorban a korszerű eszközök terén.

És mint Kaiser Ferenc szintén rámutatott: Kína sem ingyen segít.

Jóslata szerint

akár még évekig eltarthat az ukrajnai háború, egyrészt mert az orosz elit „legendásan érzéketlen a lakosság szenvedése iránt”,

az emberek megszokták, hogy ilyen az elit, hiába él a társadalom jelentős része már kifejezetten rosszul; a nagyvárosokban az orosz középosztály, akinek a támogatása az a legfontosabb az orosz elnöknek, még mindig nem érzi igazán a bőrén a háborút, inkább befogják a szájukat, és amíg nincs lakossági vélemény az ügyben, addig azért nem inog meg a rezsim támogatottsága Kaiser Ferenc szerint.

Arról is beszélt, hogy akár látótávolságban lehet egy Volodimir Zelenszkij–Vlagyimir Putyin-csúcstalálkozó is, amelyen még Donald Trump amerikai elnök is részt vehet, de ez már tavaly is felröppent párszor Kaiser Ferenc szerint, „Putyin már többször felajánlotta, hogy el lehet menni Moszkvába, de Zelenszkij szerintem élve nem érne oda vagy nem jönne ki onnan, Putyin meg nem nagyon megy ki, csak vele erősen szövetségi viszonyban lévő országokba, ahova meg érthető okokból Zelenszkij meg nem biztos, hogy el mer vagy el akar menni".

De ennél is egyértelműbb szerinte, hogy

amíg nincs előzetes megállapodásszerűség a tárgyalóasztaloknál, addig csúcstalálkozót nagyon nehéz szervezni, az álláspontok márpedig egy jottányit sem közeledtek egymáshoz,

legyen szó területi kérdésekről, tűzszünet utáni megfigyelőtelepítésről, bármiről.

„Nagyon sok lényegi kérdésben megegyeztek a felek, tehát ha kötnének egy tűzszünetet, akkor valószínűleg tudnák, milyen demarkációs vonal lenne, de ez olyan, mintha telekvásárlás előtt már biztosak lennénk benne, hogy milyen alapot akarunk kiásni. Amíg nincsenek a területi kérdések kapcsán egyező vélemények, és nincs egyetértés abban, hogy mi lesz a tűzszünet után, Oroszország semmibe nem megy bele. Ukrajna pedig biztonsági garanciákat akar, de amíg ilyet senki nem ad, nem lehet a konfliktus végéről beszélni” – összegezte véleményét a szakértő.