Idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban megszűntek az iskolák finanszírozásával kapcsolatos "ügyek" - mondta oktatási államtitkár vitaindító felszólalásában. Palkovics László közölte:

szemben a februári 17 milliárd forintos ki nem fizetett lejárt tartozásállománnyal, ma ilyen nincs.

Az államtitkár beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, majd rámutatott, hogy az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január 1-jétől megkezdi működését a túlcentralizáltsága miatt támadott Klik 58 tankerületi központja, így az igazgatók valóban az iskolák vezetői lehetnek.

Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka aláhúzta, hogy az oktatási rendszer átalakításának célja a diákok versenyképes tudása és a pedagógusok megbecsülése.

„Az új életpályamodell bevezetésével jelentősen emelkedtek a pedagógusok bérei, több mint fél ezer iskola újult meg az elmúlt időszakban és további 210 milliárd forint értékben indítunk újabb iskolafejlesztéseket” - sorolta.

A vitát kezdeményező MSZP vezérszónoka, Hiller István viszont úgy látta, hogy a kormány a közoktatás finanszírozásának növelésével csupán részben pótolta vissza azt, amit korábban elvont az ágazattól, majd kiemelte, hogy bár a kormányzat korábban tagadta, hogy a közoktatás teljes államosítását végzi, január 1-jével befejezi ezt a folyamatot.

„Elszakítják az oktatási intézményeket a fenntartó önkormányzattól, a helyi közösségektől, teljes és totális államosítást hajtanak végre a tankönyvpiactól kezdődően az oktatás és nevelés minden részletéig, a hatalmi érdek megnyilvánulását hajtják végre a magyar közoktatás egészében” - fejtette ki a szocialista politikus.

Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka viszont helyesnek ítélte a közoktatási rendszer átalakítását, nem úgy, mint a jobbikos Dúró Dóra, aki úgy látta, hogy a kormányzat nem kezeli megfelelő súllyal az oktatáspolitikát, ezért is sikertelen.

Az LMP-s Ikotity István szintén úgy vélte, hogy nem lehet sikertörténetről beszélni. Aláhúzta, hogy még csak a közoktatás céljaiban sem jutott konszenzusra a politika az említett időszakban, ma pedig a kormányzat mostohagyerekként kezeli az oktatáspolitikát.