Infostart.hu
eur:
384.42
usd:
332.42
bux:
107306.66
2025. november 9. vasárnap Tivadar

A vándorló magyarok nyomában

1870 óta van Magyarországon tízévenkénti népszámlálás, köztes, úgynevezett mikrocenzus pedig 1963 óta, minden évtizedben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

„Tíz év elég hosszú idő ahhoz, hogy sok minden változzon a népességben, a társadalomban. Frissíteni kell azokat az információkat, amik általában a népszámlálásból nyerhetők” - indokolta a népszámlálást a KSH elnöke.

A mikrocenzus mintavételen alapuló népesség összeírás, amely a főbb adatokat tudja frissíteni – mondta Vukovich Gabriella.

„Van földrajzi népességmozgás - tehát vándorlás külföldre és belföldön is –, de változik az emberek iskolai végzettsége, különösen a fiataloknak. Valószínűleg a demográfiai mutatók, tehát a termékenységi mutatók és a családösszetétel is változott, a háztartás-összetétel is szokott változni öt év alatt, illetve a foglalkozás és a foglalkozási viszonyok is változnak” - sorolta a KSH elnöke.

Az időközi népesség összeírásban általában 2 százalékos mintát vesznek, idén azonban nagyobb merítésben, 10 százalékos mintavétellel dolgoznak majd – mondta a KSH elnöke.

„Mindig volt igény arra, hogy lássuk, országos vagy megyei átlagokon túl kisebb területi egységekre milyen jellemzőket lehet felmutatni, ráadásul volt egy újabb közigazgatási átalakítás a járásokkal. Vannak egész kicsi járások, és vannak nagy népességű, nagy létszámú járások. Hogy minden járásra tudjunk azonos megbízhatósággal főbb mutatókat mutatni, ezért kellett ez a tíz százalékos minta” - magyarázta Vukovich Gabriella.

A mikrocenzus 10 százalékos adatfelvétele 440 ezer háztartást érint majd Magyarországon – tette hozzá a KSH elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

A szakértők szerint mostanra drasztikusan lelassult és megváltozott az ember biológiai evolúciója, sőt, talán teljesen meg is állt. Orvostudományunk és társadalmi intézményeink ma már lehetővé teszik, hogy olyan génvariánsok is továbböröklődjenek, amelyek korábban kiszelektálódtak volna. Eközben a kulturális evolúció példátlan ütemre kapcsolt: a tudás, a technológia és az intézmények gyorsabban formálják életünket, mint ahogy génjeink alkalmazkodhatnának. A biológiai és kulturális tempó szétcsúszása új feszültségeket hoz létre a test és a társadalom között, a munkaerőpiacon éppúgy, mint a pszichés állóképesség terén. A kérdés ma már nem az, folytatódik-e az evolúció, hanem az, hogyan alakult át, és milyen jövőt rajzol ki számunkra, és a gazdaság miként alkalmazkodik ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×