Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány a párbeszédben, az együttműködésben és a tárgyalásban hisz, ezért - ezekben az órákban is - a járási tankerületi vezetők meghallgatják az iskolavezetőket. Február 9-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezetésével tárgyalóasztalhoz ülnek, a kormány kész jó néhány kérdésben mérlegelni a felvetéseket - mondta.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: a 2010 előtti oktatási rendszer megbukott, ezért annak visszaállítására nincs lehetőség. A "restaurációs kísérlet elképzelhetetlen", csak akkor van értelme a tárgyalásoknak, ha a jövőről beszélnek - foglalt állást.
Lázár János elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kapcsán az építésügyi szabályokról. Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.
Hozzátette: a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés során a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet.
Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.
A miniszter közlése szerint nem várt és elsöprő volumenű az érdeklődés a csok iránt. Közölte, az idei költségvetésben negyven milliárd forint van erre a célra, és ez az összeg nem a plafon, hanem a minimum.
Ahhoz, hogy július 1-jével az új állami tisztviselői kar létrejöjjön, át kell alakulnia a járási és a kormányhivataloknak - mondta a miniszter. Ismertetése szerint e két szervezetben 36 ezer ember dolgozik, év végére a létszámnak 30 ezernek kell lennie. Hozzátette: amennyiben 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés lesz a jövőben.
Lázár János megismételte, hogy azt javasolta a miniszterelnöknek, a háttérintézményekből átvettek esetében 20 százalékkal kevesebb bérelőirányzatot kapjanak a minisztériumok.
Közölte, az önkéntes kilépési program keretében, aki 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között kilép ezektől a szervektől, a végkielégítésénél jóval nagyobb, 5-10 millió forintos összeget kaphat, ha vállalja, hogy nem állami, önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10-15 évben.
Jelezte, újraindítják a karrierhíd programot, amelynek révén a munkaadók kapnak támogatást, ha az állami szolgálatból kilépett munkavállalót vesznek fel.
Hanganyag: Németh Zoltán





