Kész Zoltán december 21-én nyújtott be tizenhárom, a korrupció visszaszorításával, valamint a kétmillió forintos bérplafonnal kapcsolatos népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Irodához (NVI). Kettőt a "párhuzamossági moratóriumra" hivatkozva Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasított, így az NVB hétfőn tizenegy népszavazási kérdés ügyében döntött: kettőt hitelesített közülük.

Az egyik hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?"

A hitelesítésről szóló vitában Sárhegyi Zoltán, a Fidesz-KDNP által delegált NVB-tag felvetette, nem tartja elég egzaktnak a foglalkoztatási jogviszony és a javadalmazás kifejezéseket, de Patyi András, a testület elnöke kifejtette, törvény mondja meg, mi a foglalkoztatási jogviszony, és egyértelmű a "javadalmazás" is, így nem látja akadályát a hitelesítésnek. A hitelesítést 6 tag támogatta, 5 szavazott ellene.

A másik hitelesített kérdés úgy szól: "Egyetért Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt köteles legyen a Magyar Államkincstárnak visszafizetni a számára közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha a pártlista nem szerezte meg az országos listákra leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át?"

A bizottság ezt a kérdést egyhangúlag hitelesítette. Patyi András megjegyezte: a kérdés olyan kötelezettséget kíván bevezetni, ami az egyéni jelöltekre már fennáll.

Az NVB többsége nem hitelesítette azt a kérdést, amely azt célozta, hogy ne vehessen részt bruttó 100 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzési eljáráson hivatalban lévő polgármester hozzátartozójának tulajdonában álló szervezet. A bizottság szerint ez a szabály csorbítaná a vállalkozáshoz való alkotmányos alapjogot, a nem hozzátartozó társtulajdonosokét is. Patyi András jelezte: akár egyetlen részvény birtoklása egy nyilvánosan működő részvénytársaságban is eredményezné a közbeszerzésről kizárást, ami elfogadhatatlan.

Egyhangú döntéssel nem hitelesítették azt a kérdést, amelyben a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt kívánta a kezdeményező módosítani úgy, hogy abba írják bele: "Magyarország állampolgárai Alaptörvényben biztosított jogukkal élve érvényes és eredményes népszavazáson nyilvánították ki azon véleményüket, hogy a 2014. május 10-én megalakult kormányt tartják az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság (Magyarország) legkorruptabb kormányának"?"

A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a szervező joggyakorlása öncélú, véleményének megerősítésére szolgál, ez pedig ellentétes a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével. Ráadásul a "kérdésbe csomagolt állítás" nem függ össze a törvénnyel, amelyet módosítani szándékozik.

Nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely szerint nem vehetne részt közbeszerzési eljárásban a miniszterelnök hozzátartozója tulajdonában álló szervezet. Patyi András a határozati javaslat indoklásában jelezte, a kérdés a vállalkozáshoz való alapvető jogot indokolatlanul nagy mértékben korlátozná, és felveti a diszkriminációt is, mert a kérdés csak a miniszterelnök hozzátartozóira vonatkozik.

Ugyancsak a vállalkozási szabadság aránytalan korlátozása miatt nem hitelesítették azt a kérdést, amely szerint nem vehetne részt bruttó 100 millió forint feletti közbeszerzési eljáráson hivatalban lévő polgármester tulajdonában álló szervezet. Fábián Adrián a vitában jelezte: nem tart elképzelhetetlennek egy ilyen jellegű korlátozást, a hitelesítés mellett végül mindössze négyen szavaztak.

Nem hitelesítették azt sem, hogy költségvetési szervnél - a kérdés szerint ebbe beleértve a Magyar Nemzeti Bankot is - ne lehessen vezető tisztségviselő a legfőbb ügyész hozzátartozója. A kérdés a bizottság többsége szerint a közhivatal viseléséhez való jog aránytalan korlátozásához vezethet, ráadásul az MNB nem költségvetési szerv és a rá vonatkozó törvénymódosítást előzetesen egyeztetni kell az Európai Központi Bankkal, így egy egyeztetés megakadályozhatná az Országgyűlést, hogy a népszavazáson hozott döntést végrehajtsa.

Patyi András hozzátette: a kérdésben javasolt korlátozás egy személyt érintene hátrányosan, a személyre szabott jogalkotásra pedig nincs alkotmányos indok.