A képviselők 154 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 11 LMP-s és frakcióktól független képviselőktől származó nem ellenében, valamint 31 MSZP-s, illetve független képviselői tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit.

A törvény a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, minderre létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak önként léphetnek be február 15-éig, ám a Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.

A módosítás értelmében a károsultak kockázatosnak tartott befektetésük utáni követeléséből levonják a 2008 óta kifizetett hozamot, illetve a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is. A kifizetett kár így sem haladhatja meg a 30 millió forintot.

Az alap e kárrendezést a Befektető-védelmi Alap tagjaitól beszedett saját forrásból, valamint a jegybanktól, hitelintézettől felvett kölcsönből, kötvénykibocsátásból vagy egyéb bevételeiből fedezheti. A Befektető-védelmi Alap tagjaiként a pénzintézetek e befizetés összegével csökkenthetik a fizetendő társasági adójukat, illetve a bankadójukat vagy a tranzakciós illetéket.

A hétfői vita során Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára kiemelte, hogy az új jogszabály esetében bővül a kártalanításba bevont cégek köre.

"A sávos önrész alkalmazása egyértelműen a kisbefektetőket segíti, hiszen vannak olyan emberek, akik életük munkájának eredményét fektették be egy jó hírű befektetési vállalkozásnál és minden megtakarításuk elveszett."

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője viszont úgy látta, hogy a módosítás nem kártalanítja az ügy összes érintettjét.

"Ennek az ügynek a rendezésében a Magyar Nemzeti Banknak felelőssége van, mind gazdasági és mind jogi felelőssége van."

A jobbikos Z. Kárpát Dániel, a Quaestor-ügyfelek teljes kártalanítását követelte.

"És nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ez a lehető legkisebb mértékben történjen az adófizetők pénzéből."

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője úgy látta, hogy az új Quaestor-törvény sem jelent megoldást a csődbe ment cégcsoport minden ügyfelének.

"A Magyar Nemzeti Banknak kellett volna létrehozni egy alapot, ahova befizet az árfolyam-nyereségből és ezekből lehetne ezeket az egyedi eseteket kárpótolni."

6 millió forintig a Beva október 15-éig kártalanította a jogosultak 98 százalékát, ám az Alkotmánybíróság novemberben eltörölte a 6 és 30 millió forint közötti kártalanítási összegekre tavasszal elfogadott Quaestor-törvény több rendelkezését is, ezt módosította most a Ház.