Ha az európai közhangulatra tekintünk, nagyfokú elbizonytalanodást tapasztalhatunk - fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtti meghallgatásán. Majd úgy látta, hogy a brüsszeli politikai elit és a lakosság között erős ellentét kezd kialakulni, illetve egy horizontális vita is kialakult a tagállamok között, tehát egészen másfajta Európában élünk, mint 2004-ben, Magyarország csatlakozásakor.

"Tehát egy elbizonytalanodott helyzet van. Na most ebben nagyon könnyű kettős mércét kialakítani, (...) a bizottságban is jelen van a politikai szempontrendszer."

A tárcavezető úgy vélte: ilyen alapon vehette az Európai Bizottság jegyzékbe a Magyarország elleni eljárásra irányuló polgári kezdeményezést, amelyet a politikus unfairnek nevezett és úgy vélte, hogy tartalmilag a kérdés felvetése szembemegy az európai polgári kezdeményezés céljával.

"Tehát tulajdonképpen pont az európai értékek sérelme miatt akarnak Magyarországgal kvázi eljárást kezdeményezni, közben az európai értéket meg nem akarjuk védeni, akkor amikor számon kérjük más országnál."

Az MSZP-s Legény Zsolt kérdésére, hogy mini-Schengen tervének kialakulásához mennyiben járulhatott hozzá a magyar határzár, Trócsányi László úgy látta, hogy a magyar intézkedés a teljes schengeni-övezet védelmére felhívta a figyelmet, amelynek kapcsán Görögország esetében szintén kettős mérce figyelhető meg, ám az uniós kettős mércével együtt kell élni.

Maga a felvetés, hogy létrehozzanak egy, a jelenleginél kisebb schengeni övezetet, Magyarország számára elfogadhatatlan: ha megszűnik a szabad utazás lehetősége, az az egész európai integráció jövőjét megkérdőjelezi - hangsúlyozta a miniszter.

"Tehát a mini-Schengen az számunka elfogadhatatlan, ezt szeretném jelezni, ha ez megszűnik akkor azt gondolom, hogy egy olyan vágás következne be, amely az egész európai integráció alapját megkérdőjelezné."

A jobbikos Bana Tibor kérdésére a visszatoloncolások ügyében a politikus aláhúzta, hogy míg az országok jó része regisztráció nélkül engedte át a migránsokat, Magyarország betartotta a dublini előírásokat.

"Az meg nem fog működni, hogy gyakorlatilag az egyedüli ország, amely betartja a jogszabályokat, utána velük vitetjük el a balhét. (...) Ez ellen Magyarország a szükséges lépéseket jogi és politikai vonalon is meg fogja tenni, amennyiben ez szükségessé válik."

A menekültek uniós tagországok közötti elosztását célzó kötelező kvótarendszer ügyében Trócsányi László azt mondta: határidőben - Szlovákiához hasonlóan - adta be a magyar kabinet a kvótadöntést megtámadó keresetet az Európai Bíróságra és a kormány bízik benne, hogy más országok is csatlakoznak e kezdeményezéshez.

Beszámolóját összegezve a tárcavezető úgy látta, hogy az igazságügyi minisztérium mind az uniós jogharmonizáció, mind Magyarország jogi képviselete terén helyt állt, megfelelő szakmai színvonalon képviseli Magyarországot.