A kormányfő szerint a régi alkotmány értéksemleges szövegéhez képest a legfontosabb változás, hogy az alaptörvény "alkotmányos identitásunkat is megjeleníti".

Orbán Viktor a magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolta a nyelv és a kultúra védelmét, a közösségelvűséget, a munkaalapú társadalom deklarálását és a történelmi dimenziót, azaz hogy az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: amíg a magyar állam fennáll, mindig is létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a négy éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek, amely "beépülhet a történeti alkotmány szövetébe és vívmányai közé".

Kiemelte: mivel az alaptörvény a magyar nemzet történetének, politikai-kulturális életének folytonosságát szimbolizálja, ezért nem törekedhettek olyan szövegre, amely bármely európai demokratikus ország alkotmánya is lehetne. Emellett nem törekedhettek olyan szövegre sem - mivel követni kell az alkotmányban az ország sorsában bekövetkezett változásokat -, amely alapján bárki azt gondolhatná, hogy a magyarok előző nap léptek be Európa ajtaján - fejtette ki.

"Az alkotmányt úgy tekintettük mint a nemzet személyi igazolványát", így nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amink van, földünket, nyelvünket, természeti és szellemi értékeinket - fogalmazott Orbán Viktor.

Az alaptörvény passzusai közül kiemelte a kereszténység nemzetmegtartó erejének deklarálását, valamint annak kimondását, hogy az 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezést csak 1990. május 2-án tudták helyreállítani. E felsorolásában megemlítette továbbá a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek elévülhetetlenségét, a határokon kívül élő magyarok sorsáért viselt felelősséget és az ország eladósítása elleni szabályt.

A miniszterelnök beszédében kifejtette: az Európai Unió tagállamai közül a többi volt kommunista ország még az EU-ba belépés előtt megalkotta új alkotmányát, Magyarország azonban erre nem volt képes, így már uniós tagként kellett megalkotnia alaptörvényét. Mint fogalmazott, a hatályos európai jogrend nemcsak mért, hanem a magyar alaptörvény alapján meg is mérettetett, így "láthattuk az európai intézmények teljesítményét, kettős mércét, nyomásgyakorlást, ideológiai túlzásokat".

A kormányfő hosszan beszélt az előző alkotmányról is, amelyet úgy jellemzett: "a piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt". Emellett hiányzott belőle a történeti folytonosság kimondása - tette hozzá.

2010-ben azonban - folytatta - a magyar választók megértették, hogy "le kell zárnunk a hosszúra nyúlt átmeneti és zavaros időszakot". A már "agyonmódosított" alkotmány további módosításának lehetőséget - mondta - a kormánypártok elvetették, mert "nem lehetett rá annyi foltot tenni, hogy ne üssön át a szöveg eredeti vörös színe".

Orbán Viktor összegzése szerint Magyarország alaptörvénye egységes értékrendszer és átgondolt koncepció alapján született meg, "építéséhez olyan elemeket is felhasználtak, amelyeket a korábbi építők elvetettek", így például a történeti alkotmány vívmányait, de beemeltek olyan rendelkezéseket is, amelyek az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából származnak. Szavai szerint "van mit megvédenünk, lesz mit megvédenünk az előttünk álló európai vitákban".

Kövér: az alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését

Kövér László erről az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett, Párbeszéd és identitás című kétnapos konferencia második napján beszélt pénteken, a Parlamentben.

Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét - jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta - fogalmazott.

Kövér László azt mondta: azok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazták, ugyanúgy vagy még inkább élnek az alkotmányos intézményrendszer nyújtotta védelemmel és az állam működése feletti - részben az alaptörvény által létrehozott - új ellenőrzési lehetőségekkel, mint azok, akik négy évvel ezelőtt Magyarország első demokratikusan elfogadott alkotmányának támogatói voltak.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: egy ország alkotmánya egy adott nemzet, politikai közösség együttélésének legalapvetőbb jogi és politikai alapdokumentuma, amely keretet biztosít ahhoz, hogy az adott közösség legfontosabb, saját sorsát meghatározó, és a mindennapi életét befolyásoló döntéseit meghozza.

Kövér László felidézte, hogy az alaptörvény hatálya alatt demokratikus választásokra került sor, új kormány alakult, városok, falvak, megyék megválasztották új elöljáróikat.

A politika napi vitáitól független intézmények a jogállami működés biztonságot adó rendjében végzik feladataikat - mondta és példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az alaptörvény-ellenesnek talált jogszabályokat, az alapvető jogok biztosa felemeli szavát, ha megítélése szerint az emberi jogok érvényesülését veszély fenyegeti, a bíróságok teljes szervezeti és ítélkezési függetlenség mellett a hatalmi ágak elválasztott működésének megfelelően végzik igazságszolgáltató-jogalkalmazó tevékenységüket.

Kövér László szólt arról is, hogy az alkotmányjogi panasz, a közérdekű adatokhoz való minden eddiginél teljesebb körű hozzáférés, vagy az átláthatatlan tulajdonosi hátterű offshore cégek állami támogatásból való kizárása a mindenkori ellenzék jogi és politikai eszköztárát és a kormány ellenőrzését, elszámoltathatóságát erősítik.

Hozzátette: az új alaptörvény nem csak államszervezeti és alapjogi kérdéseket szabályozó, a normahierarchia csúcsán álló jogszabály. Az alaptörvény összegzése is mindannak, amit Magyarországról, annak múltjáról és jövőjéről valamint a világban és Európában elfoglalt helyéről gondolunk - mutatott rá. Nemzeti hitvallása európai identitásunknak és mindazoknak az értékeknek, amelyek a magyar nemzet megmaradását jelentették ezeréves történelmünk során és jelentik ma is - tette hozzá.

Kövér László szerint a négy évvel ezelőtti éles viták ellenére joggal mondható, hogy az alaptörvény preambuluma evidenciákat rögzít, de a magyar politikában sokan vannak, akik efölött is szeretnek hosszasan vitatkozni. Mégsem lehet megkérdőjelezni a Szent István-i államalapítást, a Szent Korona nemzeti egységet kifejező jelentőségét, a történeti alkotmány vívmányait, a kereszténység államalkotó és fenntartó szerepét, a magyar kultúra hozzájárulását az európai egység sokszínűségéhez - jegyezte meg.

Kijelentette, a keresztény Európához tartozás, a magyar nyelv és kultúra, az itt élő nemzetiségek Magyarországot gazdagító nyelve és kultúrája hazánk szabadságának és függetlenségének megőrzése, az 56-os forradalom öröksége mind olyan értékek és adottságok, amelyek a legnagyobb közös nevezőt meghatározva valódi nemzetté formálják az eltérő társadalmi helyzetű, sokféle világnézetű és különböző hitű polgárok közösségét.

Kitért arra is, hogy az alaptörvény gyakorlati érvényesülését folyamatosan vizsgálni kell, ez a jogalkalmazó, a jogtudósok és végső soron minden magyar ember feladata.

Kövér László szerint az Európai Unióban ma is időszerű kérdés, feladathatóak-e vagy továbbadhatóak-e olyan alapvető nemzeti, részben az uniónak átengedett és a közösség államai által közösen is gyakorolt hatáskörök, mint például a bírósági joghatóság, amely kulcsfontosságú kérdése az USA-val a szabadkereskedelemről folytatott tárgyalásoknak.

Utalva a tanácskozás címére azt mondta: a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd hozzájárul az identitás megőrzéséhez, míg a szilárd önazonosságtudat gyümölcsözővé teszi a párbeszédet. Egy politikai közösség identitása lényegileg határozza meg a cselekvés irányát, és ezért sajnálatos, hogy Európa számára saját önazonosságának tartalma alapvetően vált kérdésessé - tette hozzá.

Kövér László szerint egyre többször tapasztalják, hogy Európa valódi, tradicionális értékeinek vállalása európai kritikához vezet, ráadásul éppen ezen értékekre való hivatkozással. Európa csak akkor tudja megőrizni szerepét a világ alakításában, ha megőrzi szellemi gyökereit és visszatér az alapító atyák eredeti szándékához - hívta fel a figyelmet az Országgyűlés elnöke.