Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásában a globális szinten is egyre növekvő terrorfenyegetettségre hívta fel a figyelmet, aláhúzta, hogy az egyre kiterjedtebb Iszlám Állam nevű terrorszervezet által elkövetett brutális támadások is komoly fenyegetést jelentenek a közel-keleti térség stabilitására, valamint a világra.

A tárcavezető beszámolt arról, hogy a Magyar Állam 500-500 eurós támogatást nyújt a nemrég kivégzett 21 kopt-keresztény családjának, valamint fontolgatja, hogy a humanitárius segítségnyújtás és a lőszer-felajánlás mellett miként vehetné részt Magyarország az Iszlám Állam elleni harcban. Elképzelhető, hogy a magyar katonák Kurdisztánban vállalhatnak őrző-védő szerepet a térség stabilitását segítve, ám e döntést a kabinet csak a parlamenti pártokkal és az érintettekkel kezdett konzultáció után hozza meg.

Kurdisztánban a szövetségesek képzőbázisokat tartanak fenn, ezek folyamatos védelméről gondoskodni kell - közölte.

Mesterházy Attila az MSZP részéről úgy vélte, hogy nem erről kéne beszélni, hanem arról, hogy mikor mond le a tárcavezető, akinek politikája - részben a keleti-nyitással, illetve a szakmaiság mellőzésével - elszigetelte Magyarországot.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője viszont támogatta a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, ám hangsúlyozta: jó lenne felhagyni a nyugat diktátumait követő külpolitikával, akkor ugyanis, mikor az Iszlám Állam felütötte fejét, a magyar kormány még mindig a szíriai Aszad-rezsim ellen foglalt állást.

Schiffer András, az LMP részéről igazat adott Mesterházy Attilának abban, hogy Magyarország elszigetelődött az utóbbi években, ám hangsúlyozta, hogy valóban szükség lenne egy nemzeti antiterrorista programra, amely egyebek mellett feltartóztatná azokat, akik Magyarországon keresztülutazva próbálnak csatlakozni az Iszlám Államhoz.

A Fideszes Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke az utóbbi időszak miniszterelnöki találkozóira hivatkozva cáfolta Magyarország elszigeteltségét, a keresztény közösségek közel-keleti üldöztetését pedig népirtásnak nevezte és elengedhetetlennek tartotta, hogy Magyarország még inkább kivegye a részét az Iszlám Állam elleni harcból.

"A Magyar Honvédségnek minden helyzetre kidolgozott protokollja van - mondta korábban az InfoRádió Aréna című műsorában Benkő Tibor vezérezredes. "A Magyar Honvédségnek vannak különleges műveleti katonái, kötelékei, ők békeidőszakban a feladataikat missziós területeken hajtják végre." A Magyar Honvédség vezérkari főnöke hozzátette: a feladat jellege határozza meg, hogy ezek a katonák milyen mértékben vesznek részt a műveletekben.