Kulcskérdésnek tartja Magyarország gazdasági stabilitását a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint csak így ellensúlyozható a szellemi viták miatti negatív nemzetközi megítélés. A kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács 4. ülésén hangsúlyozta: ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a szellemi frontokat sem tudná tartani. Azt is bejelentette: folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor programok. Erre a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Európának és Oroszországnak is a pragmatikus együttműködés újjáépítése az érdeke, ami az egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapul. Szijjártó Péter moszkvai látogatásán beszélt erről, ahol az orosz mezőgazdasági miniszterrel és az orosz külügyminiszterrel is találkozott. A tárcavezető szólt arról is: Budapest érdeke az, hogy az ukrajnai válság mielőbb tárgyalásos úton rendeződjön. Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerének nevezte Magyarországot az orosz államfő. Vlagyimir Putyin az Oroszországban akkreditált új külföldi nagykövetek megbízólevelének átadásán kitért arra is, hogy Moszkva osztja Budapest készségét a párbeszéd erősítésére és a közös nagyszabású beruházások megvalósítására. Az orosz elnök 15 új diplomáciai vezető megbízólevelét vette át, az új amerikai és lengyel mellett Balla János magyar nagykövetét is.

A családok megerősítését, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést segíti majd a jövő évi költségvetés - közölte a nemzetgazdasági miniszter a büdzséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. Varga Mihály megerősítette, hogy a tervezet 2 és fél százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol, a költségvetési hiány a GDP 2,4 százaléka lehet, az államadósság pedig 75,4 százalékra csökkenhet. Varga Mihály elmondta: jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése Magyarországon. Az Országgyűlés 3 napon át, több mint 30 órában tárgyalja a jövő évi büdzsét.

A Fidesz üdvözölte a jövő évi költségvetés tervezetét, amelynek köszönhetően több pénz marad a dolgozó családoknál. Az MSZP szerint a 2015-ös költségvetéssel a kormány még szegényebbé teszi az ország harmadát. A szocialisták úgy vélik: a 16 százalékos személyi jövedelemadó csak a magasabb jövedelműeknek kedvez, Európa legnagyobb, 27 százalékos áfája pedig szintén leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja. A Jobbik szerint a büdzsé nem járul hozzá a közjó növekedéséhez és a gazdaság fenntartható növekedéséhez, miközben nő az adóteher, csökken az oktatásra szánt pénz és az otthonteremtési lehetőségek sem változnak. Az LMP értékelése szerint jövőre is folytatódik a társadalom kettészakadása, mert a 2015-ös költségvetés bebetonozza az eddigi megszorításokat.

A források kimerülése miatt szünetel a kazáncsere pályázatok befogadása a közép-magyarországi régióban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezért határozatlan időre felfüggesztette a pályázatok benyújtását, így a tárca csak csütörtök reggel 8 óráig fogadja a pályázatokat. A tájékoztatás szerint a beérkezett kérelmeket a Pályázati Útmutatóban meghatározott feltételek alapján rangsorolják és a támogatásokat a források kimerüléséig fizetik.

A jövő év elején megkezdődik a 3-as metró szerelvényeinek felújítása - jelentette be a főpolgármester az M1 reggeli műsorában. Tarlós István közölte: a kormány 60 milliárd forintos kezességvállalása elég lesz a kocsik felújítására. Hozzátette: a BKV ügye is rendeződni látszik. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy ekkora pénzügyi tartaléka évtizedek óta nem volt a fővárosnak mint most.

Az innovatív és környezettudatos életmódot és gondolkodást népszerűsítő szemináriumsorozatot indít a Nemzeti Innovációs Hivatal Svédország budapesti nagykövetségével és svéd vállalatokkal közösen. Pálinkás József a területért felelős kormánybiztos elmondta: az unió összesen 80 milliárd eurót szán kutatás-fejlesztésre a jelenlegi ciklusban. Hozzátette: a fejlesztésről szóló magyar stratégiát november 5-én fogadta el a kormány, és november 17-én benyújtották az operatív programokat is.

Már az új geotermikus rendszerrel fűtenek Szegeden. Péter Tamás, az üzemeltető, Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője a projektzáró rendezvényen elmondta: a tavaly márciusban indított beruházás Szeged egyik legjelentősebb programja a megújuló energia hasznosítására. A belvárosban 25, Újszegeden 12 intézmény fűtéséhez biztosítanak helyben kitermelt geotermikus energiát, de az indulás olyan jól sikerült, hogy azóta más intézmények is jelezték csatlakozási szándékukat.