Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A Fidesz felső plafont vezetne be, több párt és szervezet tiltakozik

A Fidesz a telekomadóhoz hasonlóan felső korlátot vezetne be a tervezett internetadónál; Lázár János szerint mindenki számára olcsón kellene biztosítani a széles sávú internetet. Több párt és civil szervezet, valamint szakszervezet is tiltakozott az új adóforma bevezetése ellen szerdán, a Facebookon pedig demonstrációt hirdettek ellene.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI szerdai megkeresésére adott válaszában felidézte: a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik". A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel" - írta.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a miniszterelnök arra utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy egyeztessen az internetszolgáltató cégek vezetőivel a kérdésről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ilyen szociális adottságú országban mindenki számára olcsón kellene biztosítani a széles sávú internetet.

Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke szerda este az MTI-nek azt mondta, hogy megbeszélést folytattak Varga Mihállyal. A nemzetgazdasági miniszter arról tájékoztatta őket, hogy a kormány a távközlési adó kiterjesztésétől évi 20-25 milliárd forint bevétellel számol, és közölte, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira. Kövesi Gabriella kifejtette, hogy nincs túl sok idő az észrevételek megfogalmazására, mivel az adótörvényeket várhatóan már november elején tárgyalja a parlament. Elmondta azt is, hogy a szolgáltatók érdeke a javaslat visszavonása lenne, hozzátéve, hogy előzetesen semmilyen szakmai egyeztetés nem volt, így váratlanul érte őket az új adóteher híre.

Tiltakozik az internetadó bevezetése ellen a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség is, és arra kéri a kormányt, hogy a hírközlést sújtó újabb adó bevezetését alaposan fontolja meg, mert veszélybe kerülhet az a 2020-ra tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/másodperc sávszélességű internetszolgáltatás - olvasható a szervezet közleményében.

A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület állásfoglalásában azt írta, azért nem tartja szerencsésnek a javaslat bevezetését, mert az a kutatás+fejlesztés és a hozzá kapcsolódó találmányi önvédelem sérülésével járhat.

A javaslat visszavonására szólította fel a kormányt az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége is. Hangsúlyozták: "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz", tovább mélyítheti a digitális szakadékot, és nehéz helyzetbe hoz minden vállalkozást.

Az MSZP költségvetési értelemben indokolatlannak tartja az internetadót, szakmailag pedig elhibázottnak, ezért a párt szerint minden eszközzel fel kell lépni ellene. Közleményükben azt írták: az internetadó súlyos csapást mérne az esélyegyenlőségre, a független sajtó maradékára és Magyarország modernizációjára egyaránt.

Ujhelyi István, a szocialisták európai parlamenti képviselője írásbeli kérdést nyújtott be szerdán az Európai Bizottsághoz. A politikus - aki az Európai Internet Alapítvány vezetőségének is tagja - arra vár választ, hogy a tervezett adóteher megfelel-e az uniós alapértékeknek, így például az információhoz való szabad hozzáférés elvének.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél, hogy nincs szükség megszorításokra, elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője közleményében azt írta: a kormány valódi célja, hogy emberek tömegei számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amelyet nem képes teljes mértékben befolyásolni.

Az Együtt-PM szövetség is elfogadhatatlannak tartja a netes adatforgalom megadóztatást. Az ellenzéki pártszövetség szerint a kormány "a brutális új teher bejelentésével a beutazási botrányról igyekszik elterelni a figyelmet".

A DK felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza az internetadó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, mert az mind a társadalmi fejlődéssel, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy. Kakuk György, a párt elnökségének tagja szerint a javaslat elfogadása a digitális kőkorszakba vetné vissza az országot.

A Liga Szakszervezetek szintén tiltakozását fejezte ki, mert csak tovább mélyülne a szakadék a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes az adó a demokratikus alapnormának számító szabad információmegosztás és -elérés elvével.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot a tervezett adó.

A Facebookon több csoport is létrejött az internetadó bevezetése ellen, és demonstrációt szerveznek vasárnapra a fővárosban.

A parlamentnek kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, az sms-ek és az mms-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lehet.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) háromoldalú egyeztetésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak a jövő évi béremelésről. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékos növekedéssel 396 ezer forintra nő. A nettó bérek az szja-csökkentés miatt ennél nagyobb mértékben emelkedhetnek: a minimálbéresek kézhez kapott fizetése 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumot keresőké 13,3 százalékkal lehet magasabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×