Az eljárást ismeretlen tettes ellen indult.

A kommunikációs szolgálat azt közölte: több helyszínen hajtottak végre házkutatást, és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai iratokat, számítástechnikai adatokat foglaltak le.

Sajtóhírek szerint a rendőrség nagy erőkkel szállt ki hétfő reggel a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájához. Délben nyomozók jelentek meg a pályázati programot lebonyolító konzorcium egy másik tagjának, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnak (DemNet) az irodájánál is - írták.

Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója az MTI érdeklődésére azt közölte: iratokon és számítógépes adatokon kívül saját használatú laptopját is lefoglalták a rendőrök, más hatósági intézkedés nem történt.

Az alapítvány vezetője elmondta: a rendőrség korábban is kért tőlük információkat, és a kért iratokat el is küldték. Ha kérték volna, a kívánt dokumentumokat most is beküldték volna. Emiatt felháborítónak és fölöslegesnek tartják az eljárást - tette hozzá.

A házkutatás hírére több civil csoport szervezésében tüntetés kezdődött az Ökotárs Szerb utcai irodája előtt. "Demokráciát, demokráciát" - skandálta a néhány száz résztvevő.

Este a tüntetők átvonultak a DemNet Apáczai Csere János utcai irodájának közelébe, majd Bacsó Péter A tanú című filmjét vetítették egy ház falára.

A rendőri intézkedés ellen az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció, az LMP és az MSZP is közleményben tiltakozott.

Az Együtt-PM politikai koncepciós eljárás részének tartja az eljárást - közölte a párt. Azt írták, hogy az Ökotárs Alapítvány és "a kormány által putyini módszerekkel üldözött - részben norvég pénzekből finanszírozott - civil szervezetek" nem támadják, hanem éppenséggel védik a magyar polgárok érdekeit és "a magyar demokrácia maradékát".

A DK arra szólította fel a kormányt, hogy hagyjon fel a félelemkeltéssel és a civil szféra elleni támadásokkal. A kormány civil szervezetek elleni támadása újabb mérföldkőhöz érkezett, mert "eddig csak NAV-ellenőrzésekkel és sajtónyilatkozatokkal helyeztek nyomást a civil szférára, mára azonban a félelmet keltő rendőri akcióktól sem vonakodnak már" - olvasható Molnár Csaba ügyvezető alelnök közleményében.

Az LMP úgy fogalmazott: az alapítvány elleni rajtaütések világossá teszik, hogy a hatalom számára az az elsődleges, hogy erőt mutathasson fel kritikusaival szemben, az igazság felderítése mellékes.

Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke azt írta, hogy jogállamban még egy esetleges törvénysértés gyanúja sem indokolja a rendőrállami gyakorlatot idéző fellépést. Arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy "ne a putyini illiberális autokráciáról vegyen példát".

A Magyar Nemzet szeptember 3-i számában tette közzé azt az értesülését, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által "a norvég alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, és piacfelügyeleti eljárás indult."

A Kehi ezután az MTI érdeklődésére közölte: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az országos rendőrfőkapitánynál, illetve piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Magyar Nemzeti Banknál.

A Kehi szerint a vizsgált szervezet, amelyet nem neveztek meg, több mint egy tucat egyesület, illetve alapítvány részére mintegy öt éven keresztül nyújtott pénzkölcsönöket.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára májusban jelentette be, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Hozzátette: az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, amely szerint a norvég alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.

Az Ökotárs Alapítvány mindvégig azt állította, hogy a norvég alapoktól érkező támogatások felhasználása átlátható volt. Azt is kijelentették, hogy egyetlen párttal "sem volt pénzügyi kapcsolatuk".