Az eszmecserén Magyarországot Hende Csaba honvédelmi miniszter képviseli.

A nyitó napon a 28 tagállami miniszter előbb saját körben, majd Mihajlo Koval ukrán ideiglenes tárcavezetővel együtt vitatja meg, miként kell kezelni a helyzetet az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget orosz megszállása, illetve a kelet-ukrajnai orosz szeparatisták erőszakcselekményei fényében. Este a munkavacsorán a NATO-miniszterek kötetlenebb formában várhatóan szintén szóba hozzák majd az ukrajnai válságot.

NATO-források szerint nem az atlanti szövetség nevében, hanem az egyes tagországok részéről, Kijevvel kötendő kétoldalú megállapodások alapján jöhet szóba Ukrajna védelmi vonatkozású támogatása. E támogatás - jelezték korábban - nem fegyverek, hanem egyéb eszközök szállítását, illetve szolgáltatások nyújtását jelenthetné.

Az Ukrajnával szembeni orosz fellépésnek ugyanakkor hosszabb távú hatásai is vannak. Mint az atlanti szövetség - nevük mellőzését kérő - illetékesei elmondták, a tagállamok álláspontja nagyjából két csoportba osztható.

Az egyik nézetet főként a három balti állam és Románia képviseli: eszerint a szövetségnek nagyon határozott, tartós következményekkel járó ellenlépéseket kell tennie - így például azon túl, hogy megnöveli a keleti peremtérségben a NATO-erők nagyságát, akár külön parancsnokságot is indokolt lehet létrehoznia ebben az Oroszországhoz közel eső régióban.

A másik álláspont szerint az orosz fellépés nem jelent közvetlen katonai fenyegetést a NATO tagországaira nézve, ám kétségkívül olyan mértékben változtatja meg az általános biztonsági helyzetet, hogy arra reagálni kell. A biztonsági helyzet általános megváltozásának legfőbb jellemzője, hogy az oroszok felrúgtak egy eddig kölcsönösen elfogadott alapelvet - azt, hogy európai határokat senki nem változtat meg erőszakkal.

A NATO-nak annyit mindenképpen tennie kell, hogy az eddiginél sűrűbb és intenzívebb gyakorlatozással növeli erőinek alkalmazhatóságát.

Egyes nézetek szerint a továbbiakban várható orosz magatartást illetően aggodalomra adhat okot, hogy az ukrajnai események nyomán az oroszok számára megnehezült a kapcsolattartás az általuk támogatott, Moldovától de facto elszakított Dnyeszteren túli területekkel, hogy a Krím-félsziget vízellátása alapvetően Ukrajnától függ, valamint hogy Ukrajna keleti területein olyan hadiipari létesítmények találhatók, amelyeknek a termékeit nehezen tudná nélkülözni Oroszország.

A védelmi miniszterek ülésén várható - mondták NATO-források -, hogy nagyobb anyagi áldozathozatalt fognak kérni azoktól a tagállamoktól, amelyeknek a védelmi költségvetése mindmáig jelentősen elmarad a NATO-ban eddig politikai elvárásként - tehát nem jogi kötelezettségként - megfogalmazott 2 százalékos GDP-aránytól.