Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

MSZP: A parlament feladata a károk enyhítése a botrány után

Az MSZP szerint a parlament feladata, hogy enyhítse az azeri baltás gyilkos kiadása miatt az országot ért károkat.

Tóbiás József frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján ezzel indokolta azt a szerdán beterjesztett szocialista határozati javaslatot, amely elítéli Ramil Safarov átadását az azeri hatóságoknak, valamint megbízza a házelnököt, hogy tolmácsolja a magyar nemzet együttérzését és sajnálatát az azeri baltás gyilkos által meggyilkolt örmény katonatiszt hozzátartozóinak és az örmény népnek. Az indítvány felszólítja a kormányt, hogy mindent tegyen meg a magyar-örmény diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért.

Az MSZP azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés már jövő hétfőn vegye napirendjére az előterjesztést.

Tóbiás József kifejtette: Safarov átadását nem lehet meg nem történtté tenni, de az okozott károk egy részének enyhítése lehetséges, és ez elsősorban a parlament feladata. Úgy fogalmazott, a kormánypárti képviselők válaszút előtt állnak, hogy követik-e az ügyben hibát elkövető kormányzatot vagy "Magyarország iránt érzett felelősségük erősebbnek bizonyul", és hozzájárulnak a károk mérsékléséhez, illetve kifejezik együttérzésüket az örmény népnek.

A politikus kitért arra is, hogy a szocialista kormányok Azerbajdzsán többszöri kérése ellenére sem adták át az azeri hatóságoknak Ramil Safarovot. A határozati javaslat indoklása szerint az MSZP vezette kormányok azért tagadták meg a kérést, mert "köztudomású tény volt", hogy Safarov hazájában nem bűnhődne tettéért, sőt hősként ünnepelnék.

Az előterjesztés azt is rögzítené, hogy a baltás gyilkos átadása Azerbajdzsánnak "a magyar polgárok emberi tisztességbe vetett hitének, erkölcsi tartásának és értékrendjének, illetve Magyarország nemzetközi tekintélyének és kapcsolatainak rombolását, súlyos sérelmét" okozta.

Az MSZP mindemellett továbbra is szükségesnek tartja, hogy a parlament külügyi és alkotmányügyi bizottsága tárja fel a baltás gyilkos átadásának hátterét, így betekinthessen a döntés-előkészítés során született iratokba is.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította).

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

Címlapról ajánljuk
Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×