eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Zelnik: A Seuso-kincsek több tízmilliárd forintot érnek

Zelnik István nem vonja kétségbe a magyar állam Seuso-kincsek fölötti tulajdonjogát, és Szőcs Géza volt kulturális államtitkárral állapodott meg arról, hogy saját felelősségére megkísérli a kincsek hazahozatalát. A műgyűjtő erről a Hír TV Kontraszt című vasárnap esti műsorában beszélt.

Zelnik István az adásban megerősítette, hogy aláírt szerződése van a kincsek megvásárlásáról, arról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy tulajdonjogra vagy kezelési jogra vonatkozik-e a dokumentum. Mint mondta, a vételárról azért nem beszélhet, mert a szerződés szerint azt csak az aláíró felek hozzájárulásával tehetné. Arra azonban utalt, hogy a kincsek egykori árverési ára 40 millió angol font volt, az értékük eszerint több tízmilliárd forintra rúghat.

A kincsek hazahozatalával kapcsolatos jogi kérdéseket azzal vágta el, hogy nem az ő tiszte az ügy jogi részleteinek tisztázása. "Magyarországi illetékeseknek kell a megfelelő jogi formát megtalálniuk" - mondta.

Az interjúban ismét leszögezte, hogy célja a kincsek megvásárlása, hazahozatala, önálló múzeumban való elhelyezése, kutathatóvá tétele. Hozzáfűzte: magyar állampolgárként akarja a nemzeti vagyon részét képező kincseket 22 év után hazahozni.

Zelnik István hangsúlyozta: nem kérdőjelezi meg a magyar államnak a kincsek feletti tulajdonjogát, az ilyen hírek félreértelmezésen alapultak - tette hozzá. Kijelentette, hogy a kincsek Magyarországra hozatala a magyar állam segítségével történhet meg. A szerződésben is az szerepel - mondta -, hogy a leletegyüttest Magyarországra hozza, kiállítja és kutathatóvá teszi.

A gyűjtő felidézte: másfél évvel ezelőtt állapodott meg arról Szőcs Géza akkori kulturális államtitkárral, hogy megkísérli a Seuso-kincseket visszahozni az országba. A megegyezés szerint saját költségére és felelősségére kideríti a kincs tulajdonosainak kilétét és azt, hogyan hozható haza az értékes lelet. Ezután titkos tárgyalásokat folytatott a kincsek megvásárlásáról, és azokról rendszeresen tájékoztatta a magyar illetékeseket. Idén május 31-én aláírta a kincsek felének megvásárlásáról szóló szerződést. Megjegyezte, hogy a szerződésről a kormány is kapott másolatot.

A jelenlegi kulturális államtitkársággal nem vette fel a kapcsolatot - válaszolta a Hír TV műsorvezetőjének kérdésére.

A beszélgetésből nem derült ki, hogy kivel kötött szerződést a műkincsek megvásárlásáról. Kiemelte, hogy a Seuso-lelet a brit jog szerint piacképes.

A műsorvezető ezzel szemben a kincsekkel foglalkozó korábbi kormánybiztost idézte, aki azt állítja, hogy a kincsek nem piacképesek.

A római kori Seuso-kincs az egykori Pannoniából származik. Az ezüsttárgyakat vélhetőleg Polgárdi környékén illegálisan ásták ki, és valószínűleg közvetítők útján, a nyolcvanas években került a nyugat-európai műkincspiacra. A tizennégy ismert darabot 1980 és 1987 között vásárolta meg egy Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A magyar kormány 1991-ben bejelentette igényét a kincsre, de 1993-ban New Yorkban elvesztette az igény érvényesítésére indított pert.

Címlapról ajánljuk
Az étrend-kiegészítőket vizsgálja az ügyészség: a szabad piac vonzza a tisztességtelen vállalkozásokat

Az étrend-kiegészítőket vizsgálja az ügyészség: a szabad piac vonzza a tisztességtelen vállalkozásokat

Internetes reklámok formájában és a közösségi oldalakon sokszor láthatnak a felhasználok olyan hirdetéseket, amelyek arról szólnak, hogy a különböző gyógygombákat, növényeket vagy gyümölcsöket nagy koncentrátumban tartalmazó étrend-kiegészítők alkalmasak a súlyos, akár daganatos betegségek gyógyítására, megelőzésére. De vajon mit hihetünk el ezekből és mit nem?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Első útján elsüllyedt a hadihajók Titanicja, de csaknem 400 évvel később szemtől szemben megcsodálhatjuk

Első útján elsüllyedt a hadihajók Titanicja, de csaknem 400 évvel később szemtől szemben megcsodálhatjuk

Első útjára indult a maga korának egyik legmonumentálisabb hajója, de célt már nem érhetett, mert elsüllyedt, legénysége és utasai közül pedig számosan odavesztek. Nem, most nem a Titanicról lesz szó, hanem egy csaknem 300 évvel korábban épült hajóról, a Vasáról, melyet kora egyik legnagyobb hadihajónának szánt II. Gusztáv Adolf, az 1600-as évek elején uralkodó svéd király. Ahogy a Titanicnál, a nagyravágyás a Vasa esetén is katasztrófához vezetett, a hajó mindösszesen 1300 métert tett meg Stockholm partjainál. Ami azonban akkor tragédia volt, a mai nemzedékeknek történelmi szerencse, a hajó ugyanis majdnem teljes épségében megmaradt, több mint 60 éve felhozták hullámsírjából, ma pedig megcsodálható a Stockholmban külön erre a célra épített Vasa Múzeumban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×