A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet - égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott álláspontját.

A Velencei Bizottság szakvéleményének számos, elmarasztaló tartalmú eleme már korábban ismeretessé vált. Ennek nyomán a magyar kormányzat már a múlt pénteken javasolta az Országgyűlésnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását. A közigazgatási tárca közleménye szerint a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készítették el a törvénymódosító javaslatot.

A Velencei Bizottság által a hét végén véglegesített szakvélemény 122. pontja utal arra, hogy a testület értesülése szerint - a korábbi szakvélemény-tervezetükre való reagálásként - a magyar kormány módosító javaslatokat terjeszt a törvényhozás elé. A Velencei Bizottság ezt a fejleményt üdvözli. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ezeket a javaslatokat még nem állt módjában tanulmányozni, de "továbbra is a magyar hatóságok rendelkezésére áll".

Az ET alkotmányjogi szakértői testülete számos tekintetben fogalmazott meg konkrét bírálatot a magyar szabályozással kapcsolatban. Szakvéleményének 119. pontjában 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek vonatkozásában indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást.

Ilyen pont mindenekelőtt az, hogy számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak.

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását.

Az OBH elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.

Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő.

Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését.

Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők - ügyvédek, civil társadalom - abban nem vesznek részt.

Az OBT jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki.

Az OBT nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.

A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól (jogegységi eljárás).

Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére.

Az OBH-elnök jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének.

A bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is.

A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is.

Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás során.

Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők.

Végezetül a Velencei Bizottság megváltoztatandónak ítélte a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályokat.

A szakvélemény 119. pontjában összefoglalt főbb kifogások mellett a bírói tevékenység felső korhatárát illetően a szakvélemény 110. pontjában a Velencei Bizottság arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietően, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését. "Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bírák számára, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében" - olvasható a szakvéleményben.