Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác

Andor: Nem vesznek el Magyarországtól uniós forrásokat

Andor László szerint Magyarországtól nem vesznek majd el uniós forrásokat. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa egy hétfői budapesti idősügyi konferencia szünetében kérdezték újságírók.

Andor László szerint "gyakorlati valószínűsége nincs" annak, hogy "tényleg elveszne bármilyen összeg, akár egy euró is". Mint mondta, érdemesebb ezt egy technikai kérdésnek tekinteni, ami a következő hónapok folyamán meg fog oldódni. Szavai szerint "gyakorlatilag sínen van egy olyan folyamat, amely megoldhatja a még nyitott kérdéseket ezzel kapcsolatban".

Közlése szerint, ő már korábban is azt mondta, illetve nyilatkozta, hogy nem fognak Magyarországtól elvenni uniós pénzeket.

Arra kérdésre, miért nem volt ott, amikor a Magyarországgal kapcsolatos döntést meghozták, azt mondta, a biztosoknak össze kell hangolniuk a programjaikat, és ez sokszor nagyon nehéz, mert kötelezettségeket vállalnak több héttel vagy hónappal korábban.

"Részt vettem abban a vitában, elég súlyos érveket írásban mondtam; sok esetben az írásban leadott véleménynek még nagyobb a jelentősége, mint hogy ha valaki szóban szól hozzá" - fogalmazott.

Az MTI-nek arra a felvetésére, utólag nem bánta-e meg, hogy nem vett részt azon az ülésen, azt mondta: egy kicsit furcsa, amilyen felhajtás keletkezett emiatt, hiszen tartalmi szempontból nem látom, hogy bármi kifogás érhetné az eljárást. Azt hangoztatta: "az a látszat keletkezett, mint hogy ha én nem végeztem volna a feladatomat, pedig elvégeztem".

Február 22-én jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

Andor László EU-biztos akkor az MTI-nek azt mondta, azért maradt távol az EB-ülésről, mert a február 22-i, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját, ahol megjelent, már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Arra a kérdésére, hogy méltányos, arányos, igazságos-e a döntés, ahogy azt korábban várta, igennel felelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Több mint száz lóerővel erősebbek az autók, jóval nagyobbak a szárnyak és a leszorító erő is, de nagyon élvezetes a közös munka – mondta az InfoRádióban a 17 éves autóversenyző, aki feljebb lépett a brit Forma–4-ből, és idén már a GB3-bajnokságban láthatjuk. Mint fogalmazott, az a célja, hogy minél többször dobogóra állhason az idei futamokon. Wéber Gábor F1-es kommentátor szerint eddig nagyon profin menedzselt volt Molnár Martin karrierje, de rendkívül rögös út vár rá.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×