2025-ben termeltek első alkalommal több villamos energiát a szél- és a naperőművek együtt, mint a fosszilis tüzelőanyaggal működők. Ezt a fordulatot elsősorban a napenergia gyors bővülése hozta, a szén szerepe történelmi mélypontra esett, az EU pedig továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a földgázra – ez derül ki az Ember energetikai agytröszt honlapján publikált elemzésből.

Mint a jelentésben írják, a megújuló energiaforrások, beleértve a vízenergiát és a biomasszát is, 47,7 százalékos arányt értek el, a nap- és a szélenergia az EU villamosenergia-termelésének valamivel több, mint 30 százalékát adta, a fosszilis energiahordozók, így a szén, a gáz és az olaj részesedése 29 százalék volt. A nukleáris energia pedig 23,4 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez.

A napenergia önmagában már 13 százalékot tett ki az uniós áramtermelésből

– teszik hozzá a jelentésben.

Kiemelik emellett, hogy már negyedik éve húsz százalékot meghaladó ütemben bővült a napenergia. A termelés növekedését nagyrészt a telepített kapacitások 19-20 százalékos emelkedése hajtotta, a napenergia több országban már az áramfogyasztás több mint ötödét fedezi. Magyarország vezeti az európai uniós listát, itthon a megtermelt áram 28 százaléka származott napenergiából. A második helyen Ciprus áll 25 százalékkal.

Az Ember jelentése azt is megállapította, hogy hazánkban ugyanakkor rendkívül kevés volt 2025-ben a beépített energiatárolási kapacitás, az EU-s országok tizenötös toplistájába nem került be. A héten indul el egyébként a magyar kormány lakossági energiatároló programja, 100 milliárdos keretösszeggel. Egy háztartás maximum 2,5 millió forintos támogatást igényelhet akkumulátor telepítésére – írta meg az Infostart korábban.

Mint a riportban olvasható, 2024-ről 2025-re a megújuló forrásokból megtermelt energia mennyisége minimálisan változott, 0,4 százalékkal nőtt. Emögött azonban az áll, hogy 20 százalékot nőtt a napenergiából származó áram mennyisége, míg több másik területen jelentősen csökkent, a vízenergiánál például 12 százalékkal.

Az elmúlt évtizedben a szélenergia és a napenergia trendje konzisztensen felfelé ívelt. Kiemelik, 2020 és 2025 között kifejezetten nagyot, 10 százalékpontot nőtt részarányuk az európai uniós energiatermelésben. A fosszilis energiahordozók részaránya mindeközben 8 százalékpontot csökkent.

Mint a jelentés rámutat, miközben a megújulók rekordévet zártak, a vízenergia-termelést aszályok hátráltatták, a szélenergia-termelés pedig enyhén csökkent. A gázalapú áramtermelés mindezek következtében 8 százalékkal nőtt, részesedése 16,7 százalékra emelkedett. Az Ember szerint ez növelte az importált gáz költségeit, és hozzájárult az áram nagykereskedelmi árainak emelkedéséhez.

A szén részaránya ugyanakkor történelmi mélypontra, 9,2 százalékra süllyedt 2025-ben

– olvasható a jelentésben. A szénalapú áramtermelés 74 százaléka Németországban és Lengyelországban koncentrálódik.

Az agytröszt elemzői figyelmeztetnek, hogy az EU 2025-ben továbbra is ki volt téve az energiaexportőrök részéről jelentkező politikai nyomásgyakorlás kockázatának. Egyben kiemelik, központi stratégia lehet a megújuló energiaforrásokba történő beruházások növelése a geopolitikai bizonytalanságok mérséklése érdekében.

Felidézik, hogy az EU legkésőbb 2027 végéig teljesen függetleníteni kívánja magát az orosz földgáztól. Specifikusan: a hosszú távú szerződések alapján, vezetéken érkező orosz gáz importját legkésőbb 2027. november 1-jéig kivezetnék. 2025-ben egyébként az orosz LNG (cseppfolyósított földgáz) 75,6 százalékát EU-tagországok vásárolták meg, 7,2 milliárd euró értékben – írta meg az Infostart korábban.

A think tank szerint a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, a nagy kapacitású akkumulátoros tárolás bővítése és a keresletoldali szabályozás erősítése tenné lehetővé a szél- és napenergia nagyobb arányú integrálását. Ez egyszerre javítaná az ellátásbiztonságot és hozzájárulna a stabil, kiszámítható energiaárakhoz is.