Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna
Nyitókép: Pixabay

Századvég: az európaiak többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását

Kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság könnyített eljárás keretében akár már 2027-ben felveheti Ukrajnát az EU-tagállamok közé, és Volodimir Zelenszkij is bizakodóan nyilatkozott a napokban az integrációval kapcsolatban. A Századvég felmérése szerint ugyanakkor az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a brüsszeli törekvést. Hortay Olivér az InfoRádióban azt mondta, még az Ukrajna csatlakozását leginkább támogató skandináv országokban is kisebbségben vannak a feltétel nélküli beléptetéssel egyetértők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég bejelentette, hogy országa 2027-ben szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Az ukrán államfő múlt vasárnap, Vilniusban Gitanas Nauseda litván és Karol Nawrocki lengyel államfő jelenlétében tartott sajtótájékoztatóján közölte: Ukrajna már 2026 első felében készen állhat az összes tárgyalási fejezet megnyitására, és 2027-re teljes mértékben felkészült lehet. Ukrajna 2022-ben, Oroszország teljes körű inváziója után kapta meg az uniós tagjelölti státuszt, a csatlakozási tárgyalások pedig hivatalosan 2024-ben kezdődtek meg.

A Századvég Európa-projekt elnevezésű kutatása alapján viszont az uniós polgárok háromnegyede elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását.

Az adatfelvétel Európa 30 országában 30 ezer ember megkérdezésével CATI-módszerrel történt 2025. október 8-a és december 10-e között.

A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézet vezetője az InfoRádióban elmondta: a hazai felmérés során a megkérdezettek három válaszlehetőség közül választhattak, melyek az alábbiak voltak:

  • ne csatlakozzon Ukrajna az Európai Unióhoz
  • a megszokott, érdemalapú eljárás szerint csatlakozzon Ukrajna az Európai Unióhoz
  • a lehető leggyorsabban csatlakozzon Ukrajna az Európai Unióhoz

Hortay Olivér közölte: az uniós állampolgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a harmadik opciót szorgalmazó brüsszeli törekvést. A kutatás szerint ugyanis uniós átlagban a felnőtt lakosságnak csak a 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott, érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja a csatlakozását.

Forrás: Századvég, Európa Projekt
Forrás: Századvég, Európa-projekt kutatás

Az intézetvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérés alapján „nincs olyan EU-tagállam, ahol a brüsszeli elit álláspontjával megegyező lenne a domináns vélemény”. Még az Ukrajna csatlakozását leginkább támogató skandináv országokban is kisebbségben vannak a feltétel nélküli beléptetéssel egyetértők. Finnországban a válaszadók 32 százaléka, míg Svédországban a 35 százalékuk válaszolta azt, hogy a lehető leggyorsabban kellene csatlakoznia az unióhoz Ukrajnának.

A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll: ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93, illetve 83 százaléka utasítja el Ukrajna azonnali felvételét az EU-ba.

A kutatás során arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen aggályok merülnek fel az európaiakban Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.

A legtöbben a helyi gazdák sorsa, helyzete miatt aggódnak. Hortay Olivér szerint a válaszokból arra lehet következtetni, hogy az uniós állampolgárok attól tartanak, Ukrajna integrációjával és az ukrán gabonadömpinggel a helyi gazdálkodók, mezőgazdasági termelők nehéz helyzetbe kerülhetnek. A válaszadók csaknem 60 százaléka tart ettől a lehetőségtől.

Ezzel összefüggésben a többség problémásnak tartja azt is, hogy az ukrán gabonadömping akár komoly élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is járhat. A szakértő szerint nagy multinacionális vállalatok Ukrajnában alacsonyabb élelmiszer-biztonsági minőségi előírások mellett koncentráltan termelhetnek. Ha pedig ezek a termékek korlátlanul áramlanának be az uniós tagországokba, Hortay Olivér szerint nem lehetne teljesen kizárni a biztonsági kockázatokat.

Forrás: Századvég, Európa Projekt
Forrás: Századvég, Európa-projekt

Emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban a nemzetközi és a hazai nyilvánosságot is tematizálta az a hír, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint a következő években mintegy 1500 milliárd dolláros költségtömeg jelenne meg Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban Hortay Olivér megjegyezte: az amerikaiak már korábban jelezték, hogy nem járulnak hozzá ezekhez a költségekhez, így vélhetően „az összeg kifizetésének az oroszlánrésze az Európai Unióra hárulna”.

A kutatás szerint az uniós állampolgárok attól is tartanak, hogy Ukrajna felvételével csökkenni fognak azok a központi uniós források, amelyek különböző fejlesztésekre, agrártámogatásokra és egyéb fontos célokra vehetők igénybe.

A válaszadók több mint fele azt nyilatkozta, aggódik amiatt, hogy Ukrajna integrációjának következményeként megnövekedhet a bűnözés hazájában.

Hortay Olivér szerint ezt a félelmet történelmi tapasztalatok válthatják ki, illetve azt is kiemelte, hogy ez az aggály különösen az Ukrajnához közel fekvő országokban vehető észre.

A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézet vezetője elmondta: a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy háború lezárását követően jelentős gondokat okozhat a „problémás kivándorlók” helyzete, ami a környező országokban, ha átmenetileg is, de drasztikusan megemeli a biztonsági kockázatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vagyonvisszaszerzés: ennyi pénzre számít az elnök

Még idén el fognak indulni az első vizsgálatok, de előbb fel kell állnia a hivatalnak, ki kell dolgoznia a vizsgálati módszertanát, hogy jogállami módon miként lehet felkutatni és bebiztosítani az eltűnt állami vagyont – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) megválasztott elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Gyűlnek a viharfelhők az európai gáztárolók felett: két oldalról szorítják az öreg kontinenst

Gyűlnek a viharfelhők az európai gáztárolók felett: két oldalról szorítják az öreg kontinenst

13 éves mélyponton áll az európai uniós földgáztárolói készletszint, miután az előző fűtési szezon végén a szokásosnál hidegebb idő miatt 9 éves rekord alacsony értékre apadt tartalék visszapótlása a vártnál lassabban halad a közel-keleti válság okozta magas gázárak miatt. Ezzel együtt egyelőre nem kell téli ellátási problémáktól tartani, mivel az uniós gázfelhasználás jóval szerényebb, mint néhány évvel ezelőtt, és az elmúlt évek példái alapján a betárolás a következő időszakban akár fel is gyorsulhat. Felhasználó szempontból ugyanakkor rossz hír, hogy a prognózisok és a határidős tőzsdei jegyzések 2026 őszére és telére a földgázárak érdemi emelkedését és tartósan magas árszinteket valószínűsítenek. A hazai földgáztárolók töltöttsége 67,7% volt augusztus 26-án, ami alig marad el a tavalyi értéktől, és magasabb, mint a 2022-es gázárkrízis tetőpontján látott arányszám.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×