A jelölt szerint a bírósági rendszer igazgatásának feladataitól megszabaduló Kúria-elnök ebben a folyamatban - mint "első az egyenlők között" - konzultatív, koordináló szerepet tölthet majd be.

A 12 éve legfelsőbb bírósági bíróként ítélkező 48 éves Darák Pétert a köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogutódjaként 2012. január 1-jével létrejövő Kúria elnöki posztjára. Megválasztásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges, mandátuma kilenc évre szól majd.

A köztársasági elnök jelöltje 1987-ben végzett a pécsi jogi karon, két évtizede ítélkezik főként közigazgatási, kisebb részt polgári jogi területen. Bírói pályafutása a Zalaegerszegi Városi Bíróságon kezdődött 1991-ben, 1999-től az LB közigazgatási bírája, 2005 óta az ELTE-n oktat, szakterülete a pénzügyi jog és a környezetvédelmi jog. Több hónapos tanulmányutakat tett német és osztrák bíróságokon. 2003-ban a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnökévé választották, és ezt a tisztséget jelenleg is betölti.

Darák Péter elmondta: már ezt a megbízatását is alapvetően konzultatív tevékenységként fogta fel, és ennek jegyében kezdeményezett szakmai párbeszédet többek között az adótanácsadók egyesületével, a jövő nemzedékek ombudsmanjával. A közelmúltban az alkotmánybírák és a Legfelsőbb Bíróság bírái közti egyeztetést koordinálta az alkotmányjogi panasz jövő évtől kibővülő intézménye, valamin a Kúriára háruló önkormányzati normankontroll, az önkormányzati rendeletek más jogszabályokkal való ütközésének vizsgálata kapcsán.

A jelölt a jogszabály-előkészítésben is szerzett tapasztalatokat: 2002 őszétől, a szocialista-szabad demokrata kormány időszakában tíz hónapig az igazságügyi tárcánál vett részt a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában, a Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelme után pedig közreműködött az igazságszolgáltatással összefüggő sarkalatos törvények előkészítésben.
Darák Péter szerint az utóbbi években a magyar bíróságokon lelassult a joggyakorlat fejlődése. Ez nem feltétlenül a jelenlegi vezetés felelőssége, hiszen egyszerre nehezedett az LB és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökére a bíróságok szakmai munkájának és igazgatásának terhe. Ezen a helyzeten segíthet majd az a szervezeti változás, amely jövő évtől szétválasztja a Kúria és az OIT elnöki posztját, ezeket 1997-től egy személy töltötte be.

A jelölt szerint a Kúria elnökének feladatai alapvetően az ítélkezési gyakorlat szakmai színvonalának folyamatos javítására kell irányuljanak. Minden, ami ettől elvonja az energiát, csak árt a magyar bírósági gyakorlatnak. Ezért tekinthető szerencsésnek, hogy az igazgatási feladatokat eddig ellátó OIT, illetve OIT Hivatala helyébe lépő Országos Bírósági Hivatalnak, illetve elnökének lesz a dolga, a bírósági szervezet hatékony működésének biztosítása. Így a jövőben a Kúria vezetése valódi feladatára, a színvonalas ítélkezési gyakorlat kialakítására összpontosíthatja minden erejét.

Ebben a munkában a Kúria elnöke nem elsősorban egyszemélyi vezető, hanem inkább "első az egyenlők között", feladatköre főként konzultatív, koordináló jellegű. Egyfelől a minél gyorsabb és hatékonyabb szakmai információáramlás biztosítása a bírói szervezetrendszeren belül, illetve a bíróságok és a jogállam többi meghatározó szereplője között, másfelől egy elmélyültebb elméleti műhelymunka kialakítása a Kúrián belül - mondta Darák Péter.

A bírósági szervezetrendszeren belüli szorosabb együttműködés, a színvonalasabb szakmai munka koordinálása mellett a jelölt szerint a Kúria vezetésének fontos feladata lesz az igazságszolgáltatás együttműködésének javítása a jogállam működésében kulcsszerepet betöltő más intézményekkel, így különösen az Alkotmánybírósággal és az ombudsmannal. A Kúria elnöke a jövőre létrejövő Országos Bírói Tanács egyik tagjaként részt vesz majd a bírósági igazgatás kontrolljában is, az éves parlamenti beszámolók során pedig az Országgyűléssel épülhetnek ki a megfelelő kapcsolatok.

Darák Péter hangsúlyozta a bírói kar megújulásának szükségességét is. Kifejtette: olyan jogi környezet jött létre a rendszerváltozás, majd az uniós csatlakozás eredményeként, amelyben már nem elegendők a korábban kialakult bírói készségek. Bizonyos jogterületeken például megfelelő szintű nyelvtudás nélkül semmi esélye a bírónak a színvonalas ítélkezésre, számos területen pedig elengedhetetlen az uniós jog alapos ismerete. Bebizonyosodott továbbá, hogy az eredményes ítélkező munkához szerteágazó tudásanyagra van szükség, miközben a bírói pályázatok elbírálása a tapasztalatok szerint még mindig formális. Változásra van szükség a felsőbb bíróságokra kerülő bírák kiválasztásában, hogy enyhüljön a jelenlegi Budapest-központú, letöltött hivatali időt túlhangsúlyozó gyakorlat, amelyben egy vidéki, fiatalabb bírának akkor sincs sok esélye az előrelépésre, ha szakmai tudása, rátermettsége ezt indokolttá tenné.

A január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke országos igazgatási jogköröket nem gyakorol majd, de ő nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - ha egy büntetőügy megyei szinten kezdődik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. A Kúria bírái végzik továbbra is a joggyakorlat egységesítését, és döntenek arról, hogy az önkormányzati rendeletek mennyiben ütköznek más jogszabállyal, továbbá megállapíthatják a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztását.