Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A magyarok fele elégedett az uniós elnökséggel

A magyarok fele sikeresnek tartja a soros magyar EU-elnökséget, ugyanakkor tízből heten egyetlen eseményt vagy eredményt sem tudnak megnevezni az elnökségi félév időszakából - olvasható a Policy Solutions és a Medián legfrissebb közös kutatásában.

Magyarország június végén záruló soros elnökségét a válaszadók 49 százaléka tartja sikeresnek, 27 százaléka sikertelennek. Az elmúlt hat hónapot a Fidesz szavazói értékelik (82 százalék) a legkedvezőbben. Az ellenzéki pártok szavazói közül csak a szocialista szimpatizánsok között vannak relatív többségben (50 százaléknyian) azok, akik sikertelennek tartják a magyar elnökséget.

Az LMP szavazói (53 százalék) és a Jobbik támogatói (46 százalék) között is gyakoribb az a vélemény, hogy a soros elnökség inkább sikeres volt, mint sikertelen.

Az utóbbi fél évet sikeresnek tartók között az "enyhén pozitív" értékelés írja le a legjobban a hangulatot: teljesen sikeresnek a soros elnökséget az ellenzéki pártok szavazói közül szinte senki, és a Fidesz szavazóinak is mindössze 14 százaléka tartja.

A kutatás szerint a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 80 százaléka tudta fejből, hogy ezt a pozíciót Magyarország töltötte be 2011 első felében.

A 2010. decemberi kutatásban még csak 45 százalék tudott arról, hogy Magyarország milyen szerepet kap majd a következő hónapokban.

A kutatás rámutat: az a tény, hogy "viszonylag sokan hallottak a soros elnökségről, nem jelenti azt, hogy a magyarok tisztában lennének az elmúlt hat hónap főbb eseményeivel vagy eredményeivel".

A megkérdezettek 67 százaléka nem tudott egyetlen eseményt vagy eredményt sem megnevezni a magyar elnökség időszakából. A válaszolni tudók között a legtöbben (26 százalék) azt tudták felidézni, hogy a találkozókat Gödöllőn tartották.

Az elnökség főbb tartalmi elemei közül a legtöbben a horvát csatlakozási tárgyalásokat (24 százalék) és a romastratégia körüli munkát (23 százalék) említették.

A soros elnökséget "politikai szinten hónapokig beárnyékoló - például a médiatörvény vagy az alkotmány körül kipattant - botrányok és bírálatok" csak a teljes népesség 5, a válaszolni tudók 14 százalékának jutottak eszébe.

A kutatás szerint az elmúlt hat hónap nem hozott változást Magyarország uniós tagságának támogatottságában: az uniós elnökség végén ugyanannyian (69 százalék) szavaznának egy képzeletbeli népszavazáson a bentmaradás mellett, mint 2010 végén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Égető nyugdíjproblémával küzd Európa gazdasága, de a politikusok nemigen vállalják fel a felelősségteljes döntésekkel együtt járó népszerűtlenséget, inkább elodázzák a problémák megoldását – vezeti le egy friss, széles kitekintésű nyugdíjelemzés, amelyet a Financial Times hasábjain publikáltak a szerzők. Az alapprobléma lényege, hogy a 19-20. században létrejött nyugdíjrendszerek egészen más demográfiai helyzetben és más ellátási színvonalon működtek, mint a belőlük kifejlődött, ma már országonként akár több tízmillió ember elsődleges bevételi forrását biztosító modern nyugdíjrendszerek. Megoldást jelenthetne egy elsődlegesen tőkefedezeti pilléren nyugvó nyugdíjrendszerre való áttérés, amint azt Kanada sikeres példája mutatja, de Európában ennek most nincs politikai realitása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×