eur:
396.36
usd:
370.72
bux:
70378.92
2024. június 23. vasárnap Zoltán

Önálló kutatócsoportot alakíthatnak a Lendület-program nyertesei

Az emlékezést kutató orvos, a fertőző betegségek leküzdésére törekvő virológus, vegyész, biokémikus, fizikus, nyelvész, őslénykutató és anatómus egyaránt megtalálható az Magyar Tudományos Akadémia elnöke által idén harmadik alkalommal meghirdetett Lendület-program tizenhat nyertese között.

A pályázat eredményeit szerdán ismertették az Akadémián. "Az ország jövője szempontjából meghatározó, hogy a legkiválóbb kutatók időben lehetőséghez jussanak" - hangsúlyozta a programmal kapcsolatban Pálinkás József elnök.

Ismertetése szerint a 2011-es pályázatokra a korábbiakhoz képest kétszer nagyobb összeg, évi 600 millió forint áll rendelkezésre, ennek köszönhetően az idén az egyetemekre is kiterjesztették az akadémiai kiválósági programot. További újdonság, hogy a kutatók életkoruknak megfelelően két kategóriában pályázhattak a kutatók, és a nyertesek között az idén első alkalommal három női kutató is van.

A 16 nyertessel együtt immár 28 kiemelkedő tudós - önálló kutatócsoportot alapítva - folytathat nemzetközileg is versenyképes kutatásokat a Lendület-programból elnyert, összesen 1,1 milliárd forint támogatásból.

Az akadémiai intézetekbe pályázók között van Makara Judit (37) kutatóorvos, aki a neuronoktól beérkező információt fogadó idegsejtnyúlványok, a dendritek szerepét vizsgálja az idegsejthálózatok működésében és az emlékezésben.

Szűts Dávid (32) molekuláris biológus a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik.

Báldi András (46) ökológus - aki kimutatta, hogy az alföldi puszták egyedi élővilágának fennmaradásához elengedhetetlen a tradicionális legeltető gazdálkodás - a program keretében a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzésével és gyakorlati hasznosításával kapcsolatos kutatásait folytatja.

Domokos Péter (41) fizikus a mikroszkópikus és a makroszkópikus testek közötti, úgynevezett mezoszkópikus mérettartományban található objektumokból felépülő, de még a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskedő hibrid rendszereket kutatja, amelyek előrelépést jelenthetnek a jövő mikro- és nanotechnológiájában.

Kovács Tamás György (45) fizikus a protont és a neutront is felépítő, úgynevezett kvarkok közötti erős kölcsönhatást vizsgálja: a tudományos kutatások módszertanára is nagy hatást gyakorló elméleti problémákat vizsgálja a program keretében.

Surányi Balázs (36) nyelvész a mondattan és más központi nyelvi alrendszerek együttműködését kutatja majd.

Bányai Krisztián (35) virológus az ember és a különböző állatfajok fertőző betegségeivel foglalkozik a program keretében, eredményei hozzájárulhatnak új diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez.
Az egyetemekre pályázók között van Reglődi Dóra (42) anatómus, aki a sejtvédelemmel foglalkozik; egy fehérjét, a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló PACAP-ot tanulmányozza, amely erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást a stroke (agyi érkatasztrófa), a Parkinson-kór, illetve az ideghártya (retina) betegségei során.

Bíró Tamás (43) kutatóorvos a "belső kannabiszrendszer" szerepét kutatja a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában, eredményei olyan gyakori bőrproblémák kezelésével kecsegtetnek, mint a pattanásos bőrbetegség.

Zaránd Gergely (46) fizikus célja az egzotikus kvantumállapotok dinamikájának, vagyis időbeli fejlődésének elméleti vizsgálata, ami a mai fizika egyik kiemelt területe.

Geiszt Miklós (42) kutatóorvos a reaktív oxigénszármazékok (ROS) képződésével és hatásával foglalkozik, amelyek termelése életfontosságú a kórokozókkal folytatott küzdelemben.

Fekete Andrea (32) gyermekgyógyász a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja, kutatásai a diabétesz szövődményei kialakulásának mechanizmusát segíthetnek megismerni.

Õsi Attila (31) paleontológus a Lendület-program révén az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely tudományos igényű, következetes feltárását, a gerinces fauna anatómiai, csontszövettani és ősállatföldrajzi vizsgálatát folytatja.

Martinek Tamás (38) vegyész a mesterséges önrendeződő polimereket, az úgynevezett foldamereket vizsgálja, kutatásai az Alzheimer-kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihetnek közelebb.

Kovács Mihály (36) biokémikus - aki a DNS-szerkezetátalakító működésében és a genom karbantartásában szerepet játszó motorenzimekkel foglalkozik - a program keretében arra törekszik, hogy feltárja az összefüggést az egyes enzimek haladási sebessége, erőkifejtése, energetikai hatékonysága, illetve a makroszkópikusan megfigyelhető genetikai és evolúciós folyamatok, sajátosságok között.

Derényi Imre (40) fizikus a molekuláris motorfehérjék működését kutatja. E a parányi "gépezetek" felelősek a biológiai mozgások jelentős részéért, a sejteken belüli molekuláris szintű szállítási folyamatoktól kezdve a sejtosztódáson keresztül egészen az izmok összehúzódásáig.

Hanganyag: Sánta András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaraljunk úgy, mintha otthon maradtunk volna

Nyaraljunk úgy, mintha otthon maradtunk volna

Nyaraláskor nemcsak az elvitt, hanem az otthon hagyott értékeinkre is fontos vigyázni – hívta fel a figyelmet az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának munkatársa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.24. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanár
A háború eleje óta nem látott lépésre kényszerült Oroszország,  csúnyán kicselezhette Washington Kijevet – Háborús híreink szombaton

A háború eleje óta nem látott lépésre kényszerült Oroszország, csúnyán kicselezhette Washington Kijevet – Háborús híreink szombaton

Pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondta, hogy Oroszország készen áll az eurázsiai biztonság kiépítéséről szóló elképzelések széles körű, globális megvitatására, mások mellett NATO-tagállamokkal is. Eközben az Európai Unió országai megállapodtak az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról, a hírek szerint pedig több szövetségesnél is kicsaphatja a biztosítékot, hogy Ukrajna alkalmazhatja az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket, hiszen mostantól nemcsak az orosz rakétatámadások ellen, hanem az országot célba vevő ellenséges repülőgépek megsemmisítésére is használhatják. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×