A kérdés inkább arra vezethető vissza, hogy mi is a szerepe a morálnak, mi is a szerepe az etikának egy vállalatnak az életében. Sőt, én azt mondom, hogy kicsit távolabbra vive ezt a dolgot, egy értékrend alapú vezetésnek, egy értékrend alapú vállalatnak versus az értékek közül csak egyet kiválasztva a profitnak a maximalizálásában érdekelt vállalatnak hogyan is van egymáshoz viszonya, milyen is lehet ezeknek az életgörbéje. És a legrövidebb válasz az, hogy az egyik hosszú távon gondolkodik, a másik pedig rövid távon. A javakat nem azért bízták miránk, hogy a lehető leggyorsabban kizsigereljük, és majd utána utánam az özönvíz történik majd vele valami. A morálnak ebben ott van szerepe, hogyha valaki a környezetet károsítja, akkor lop. Akkor elveszi mástól, elveszi a jövő generációjától azt, ami engem megillet, mert én még élek, de a jövő generáció hogy milyen környezetben fog élni, hogy hogyan fog élni, arra már igazából nem lesz befolyása, mert én már akkor nem fogok élni, de a javait én használtam fel. Ezek mind morális kérdések, ezek mind etikai kérdések. Én azonban ennél még egy picit messzebb mennék. Nagyon-nagyon sajnálom azokat a vezetőket, akik a vállalatban nem honosítanak meg egyfajta értékrendet és egyfajta értékrend alapján működő vezetést. Mert ebben az esetben rettentően ki van annak szolgáltatva, hogy azok az emberek, akik követik őt és akik utánamennek, azok mi alapján követik őt, meddig követik őt, mi alapján fogja az egész vállalatot működtetni.
Egy MOL méretű vállalatot - 32 ezren dolgozunk a csoportban - nem lehet másképp vezetni, csak úgy, hogyha egy stabil értékrendet sugárzunk. A vállalatnál szinte minden-minden-minden pontján és minden mutatójában.

Ha már említette a környezetvédelmet, a zöldek esetleg mondhatnák erre, hogy egy energetikai cég, amely abból él, hogy felhasználja, kihasználja a Föld nyersanyagforrásait, furcsa, hogyha a környezetvédelmet veszi értékrendi alapjául.

Nem mindegy, hogy hogyan használom fel, nem mindegy, hogy milyen célból használom fel. Higgye el, én lennék a legboldogabb, hogyha már megtaláltuk volna azt az alternatív energiahordozót, ami a szénhidrogének felhasználását helyettesíteni. És biztos vagyok benne, hogyha megtaláljuk azt az alternatív energiahordozót, akkor a vállalat is megtesz mindent azért, hogy annak a felhasználásában, annak a termelésében is a lehető leghatékonyabban részt vegyen. De ma még nem találtuk ezt meg. Le lehet mondani mindenről, amit mi civilizációs vívmánynak hívunk, a lámpáról, a magnetofonról, ami itt van előttem, a rádióról, a gépkocsiról, amire idejöttünk. Ezekről le lehet mondani. A társadalom dönthet így, a társadalomnak joga van így dönteni. Erre vannak a társadalomnak az érdekképviseleti szervei, azaz a politikusok és a politikusok által létrehozott testületek. Õk dönthetnek így, dönthetnek úgy, hogy megszigorítják a szabályokat, dönthetnek úgy, hogy bizonyos termékeknek a felhasználását tiltja. Tudnunk kell azonban azt, hogy a fenntarthatóság szempontjából, a fenntartható fejlődés szempontjából nem mindegy, hogy ezeket hogyan használjuk. És azt is tudnunk kell, maga a vallási tanítás is azt mondja, hogyha vannak javaid, azzal jól kell sáfárkodni. A Föld kincsében rejlő nyersanyagok nem azért vannak ott, hogy azok mindig is ott maradjanak, hanem az, hogy használjuk, de fenntartható módon használjuk. És közben keressük az újat, keressük a megújulást, keressük a következő technológiát, amivel fenn lehet tartani azokat a civilizációs vívmányokat, amivel - valljuk be - azért valahol jól érezzük magunkat, hiszen azért használjuk ezeket.

Saját vezetői tapasztalatai alapján tudna-e olyan példát mondani, amikor úgy döntött, hogy most többet ér a társadalmi haszon, mint a profit a cégnél?

Sőt, ennél sokkal egyszerűbb kérdéseknél is előtérbe tudja ezt helyezni az ember. Ha van egy jó kolléga, aki a munkáját egyébként remekül végzi, de úgy látom, hogy az értékrendjében alapvető különbség van aközött, amit én képviselek, vagy amit a vállalat képvisel meg aközött, amit ő tesz, akkor meg fogok tőle válni. Gondolkodás nélkül meg fogok tőle válni, mert azt gondolom, hogy hosszú távon valahol lesz egy olyan hiba, el fog követni egy olyan hibát, ami a vállalatnak, a társadalomnak kárt fog okozni. Nem lehet tartani. Hogy a profitot mire használjuk és a profitot hogyan használjuk? Nyilvánvalóan a Mol a profitjából áldozott azokra a különböző társadalmi hasznosságot jelentő programokra, amelyekről itt hallottunk - mondta Hernádi Zsolt.

Ezek egy részét reklámozzuk, ezeknek egy része látható tevékenység - amikor, például ott vagyunk a futballisták mezén, vagy ott vagyunk a kajakosok pólóján. Mutatjuk azt, hogy a Mol ilyen tevékenységeket támogat, és ezek jók a társadalomnak, hiszen a fiatalokat sportolásra ösztönzi.

S van egy része, amit nem reklámozunk. Van egy csomó olyan, amiről nem is nagyon tudják, hogy mi csináljuk. Profitot veszünk el. Senki nem tudja, hogy a profitot vettük el, de tudjuk azt, hogy valahol a jövő irányába teszünk egy lépést, a fenntarthatóság irányába teszünk egy lépést. Ugyanis, ha mi nem csináljuk, akkor ezek lehet, hogy elhalnak. És látja, ma sem fogok róla beszélni, hogy mik ezek. Akik eljárnak ezekre a programokra, azok tudják pontosan, hogy miről beszélek. - tette hozzá.