Sokan adtak egy féléves 'laufot' a kormánynak, hogy produkáljon valamit az egészségügyben, de az elvárásoknak nem tudtak megfelelni a kormányzati szereplők - vélekedett Sinkó Eszter az Aréna műsorában. A projektvezető úgy érzi, többféle olvasata is lehet a kabinet aktivitásának az egészségügyben.
Az egyik ilyen, hogy Szócska Miklós szakállamtitkárnak sikerült párbeszédet kialakítani a szervezetek képviselőivel, ami újdonság ahhoz képest, ahogy korábban bántak velük - emlékezetett a projektvezető. A következő szakaszban bemutatták a Semmelweis-tervet, amelyben már vannak olyan elemek, amelyekre szüksége lehet a magyar egészségügynek. Egyelőre az a gond, hogy ezt a tervezetet a kormány még nem fogadta el, és mindenki arra vár, hogy ez megtörténik, vagy sem - mondta Sinkó Eszter.
Az látható, hogy Szócska Miklós megpróbál olyan helyzetet teremteni, hogy ha a kormány végül igent mond a Semmelweis-tervre, és kialakul az egészségügy irányvonala, kiderül, milyen változások jöhetnek, akkor legyenek eszközök az államtitkár kezében - fejtette ki a közgazdász.
Ezt a célt szolgálja a most alakult Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), amely számos háttérintézményt összefog. És lehetséges, hogy a szervezet a későbbi egészségpolitikát megalapozó háttértanulmányok alapvető intézménye lehet - vélekedett a projektvezető.
Újragondolni a munkamegosztást
Sinkó Eszter a műsorban beszélt az egészségügyi intézmények államosításának kérdésköréről is. Miként hangsúlyozta, nem vállalná magára a felelősséget, hogy megítélje, mi a helyes lépés. Kívülről nézve azonban úgy tűnik, tette hozzá, hogy a Fidesz részéről csupán Tarlós István és legfeljebb a miniszterelnök az, aki azt akarja, hogy az egészségügyi intézmények átkerüljenek állami tulajdonba. A projektvezető azt mondta, információi szerint a Fővárosi Közgyűlés Fidesz frakciója a főpolgármester kérésére sem szavazná meg az állami tulajdonba adást, csak akkor, ha ezt a javaslatot a kormányfő is erőteljesen támogatja.
Arra a kérdésre, hogy lenne-e értelme az állami tulajdonba vételnek, Sinkó Eszter nemmel felelt. Azonnal hozzátette viszont, hogy a fővárosra vonatkozóan kissé finomítana a válaszon. Miként kifejtette, Budapesten túl sok tulajdonos van jelen, épp ezért eddig senki nem vette magának a fáradságot arra, hogy az egészségügyi intézmények közötti munkamegosztást újragondolja. Innen nézve volna értelme annak, ha a főváros ideiglenesen lemondana intézményeinek a kezelési jogáról, arra vonatkozóan, hogy milyen jellegűek legyenek az átalakítások.
Sinkó Eszter annak is látná értelmét, ha létrejönne egyfajta tulajdonosok tanácsa, vagy ehhez hasonló típusú szervezet, amelyben a szereplőket fix határidőn belül megegyezésre kényszerítenék arról, mely intézmények maradjanak állva a fővárosban.
Azt mindenki tudja, hogy ma túl sok az egészségügyi intézmény Budapesten, sokhelyütt párhuzamosak a kapacitások. A kórházi kiadásokat tehát lehetne csökkenteni. Ehhez azonban az kell, hogy a Fővárosi Önkormányzat legyen nyitott a tulajdonában lévő intézmények újraelosztására, beleértve ebbe a Semmelweis Egyetemet, illetve az egyházi és a Pest megyei intézményeket is - vélekedett a projektvezető.
Ha ez sikerülne, akkor mindenki foglalkozhatna a saját tulajdonával, ahogy eddig is tette. Viszont azt meg kellene határozni, hogy hány olyan intézményre van valójában szükség, amely jól el tudja látni a feladatát. Ezen felül legfeljebb arra lenne érdemes fönntartani a már említett tulajdonosi testületet, hogy ha például be kell szerezi valamilyen nagy értékű eszközt, akkor az ilyen műszerek ne működjenek párhuzamosan egymástól pár száz méterre, fölöslegesen - összegezte a közgazdász.
A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!
Hanganyag: Exterde Tibor