Az egyik lehetséges változat, ami a szervezetek köreiben is megfogalmazódott, hogy nem történt semmi. Időnként a sajtó is méltatlankodik, mert keveslik a felmutatott eredményeket, és így azokat az állampolgárok felé nem tudják közvetíteni - tette hozzá. Ha azonban a dolgok mélyére nézünk - folytatta Sinkó Eszter -, akkor észrevehető, hogy vannak intézkedések, amelyek nem látványosak ugyan, de a későbbi egészségpolitikát alapvetően meghatározhatja.

Az egyik ilyen, hogy Szócska Miklós szakállamtitkárnak sikerült párbeszédet kialakítani a szervezetek képviselőivel, ami újdonság ahhoz képest, ahogy korábban bántak velük - emlékezetett a projektvezető. A következő szakaszban bemutatták a Semmelweis-tervet, amelyben már vannak olyan elemek, amelyekre szüksége lehet a magyar egészségügynek. Egyelőre az a gond, hogy ezt a tervezetet a kormány még nem fogadta el, és mindenki arra vár, hogy ez megtörténik, vagy sem - mondta Sinkó Eszter.

Az látható, hogy Szócska Miklós megpróbál olyan helyzetet teremteni, hogy ha a kormány végül igent mond a Semmelweis-tervre, és kialakul az egészségügy irányvonala, kiderül, milyen változások jöhetnek, akkor legyenek eszközök az államtitkár kezében - fejtette ki a közgazdász.

Ezt a célt szolgálja a most alakult Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), amely számos háttérintézményt összefog. És lehetséges, hogy a szervezet a későbbi egészségpolitikát megalapozó háttértanulmányok alapvető intézménye lehet - vélekedett a projektvezető.

Újragondolni a munkamegosztást

Sinkó Eszter a műsorban beszélt az egészségügyi intézmények államosításának kérdésköréről is. Miként hangsúlyozta, nem vállalná magára a felelősséget, hogy megítélje, mi a helyes lépés. Kívülről nézve azonban úgy tűnik, tette hozzá, hogy a Fidesz részéről csupán Tarlós István és legfeljebb a miniszterelnök az, aki azt akarja, hogy az egészségügyi intézmények átkerüljenek állami tulajdonba.  A projektvezető azt mondta, információi szerint a Fővárosi Közgyűlés Fidesz frakciója a főpolgármester kérésére sem szavazná meg az állami tulajdonba adást, csak akkor, ha ezt a javaslatot a kormányfő is erőteljesen támogatja.

Arra a kérdésre, hogy lenne-e értelme az állami tulajdonba vételnek, Sinkó Eszter nemmel felelt. Azonnal hozzátette viszont, hogy a fővárosra vonatkozóan kissé finomítana a válaszon. Miként kifejtette, Budapesten túl sok tulajdonos van jelen, épp ezért eddig senki nem vette magának a fáradságot arra, hogy az egészségügyi intézmények közötti munkamegosztást újragondolja. Innen nézve volna értelme annak, ha a főváros ideiglenesen lemondana intézményeinek a kezelési jogáról, arra vonatkozóan, hogy milyen jellegűek legyenek az átalakítások.

Sinkó Eszter annak is látná értelmét, ha létrejönne egyfajta tulajdonosok tanácsa, vagy ehhez hasonló típusú szervezet, amelyben a szereplőket fix határidőn belül megegyezésre kényszerítenék arról, mely intézmények maradjanak állva a fővárosban.

Azt mindenki tudja, hogy ma túl sok az egészségügyi intézmény Budapesten, sokhelyütt párhuzamosak a kapacitások. A kórházi kiadásokat tehát lehetne csökkenteni. Ehhez azonban az kell, hogy a Fővárosi Önkormányzat legyen nyitott a tulajdonában lévő intézmények újraelosztására, beleértve ebbe a Semmelweis Egyetemet, illetve az egyházi és a Pest megyei intézményeket is - vélekedett a projektvezető.

Ha ez sikerülne, akkor mindenki foglalkozhatna a saját tulajdonával, ahogy eddig is tette. Viszont azt meg kellene határozni, hogy hány olyan intézményre van valójában szükség, amely jól el tudja látni a feladatát.  Ezen felül legfeljebb arra lenne érdemes fönntartani a már említett tulajdonosi testületet, hogy ha például be kell szerezi valamilyen nagy értékű eszközt, akkor az ilyen műszerek ne működjenek párhuzamosan egymástól pár száz méterre, fölöslegesen - összegezte a közgazdász.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!