Szabadságpárti mozgalommá érhet a közösségi médiából indult, tömegtüntetéseiről ismertté vált Egymillióan a sajtószabadságért csoport - írja a Népszabadság. A következő tüntetést már nem csak a médiatörvény ellen tarthatják. A március 15-i ötvenezer fős budapesti tömegtüntetésük után ugyanis a szervezők úgy látták, most érdemes továbblépni: intézményesülni, bővíteni a politikai palettát. A szervezők csütörtök este tárgyaltak a szervezeti keretről, a képviselendő ügyekről. Az alig három hónapja megalakult Egymillióan a sajtószabadságért csoport - előzetes értesülések szerint - egyesületként vagy alapítványként működne a jövőben, és a Fidesz alkotmányozása és a kultúra központosítása ellen, illetve az elesettek védelmében is felszólalna. A jelenleg bő nyolcvanezres létszámú Facebook-csoportjáról és három nagyszabású sajtószabadság-tüntetéséről ismertté vált közösség szervezői saját irodában, saját újságban, munkacsoportokban, szóvivőkben és főnökökben gondolkodnak.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy sok esetben a szocialista honvédelmi miniszterek segítették a Honvédelmi Minisztérium luxus ingatlanjainak elkótyavetyélését azzal, hogy az egyedi engedélyükkel idegenítették el azokat, több százmilliós vagyonvesztést okozva az államnak - közölte tegnap Fodor Lajos. A HM közigazgatási államtitkára arra a cikkre reagált, amelyben a lap megírta, hogy a szaktárca felső vezetőinek sora vehette meg töredékáron nagyértékű szolgálati lakását az előző ciklusokban. Többször módosították a hatályos jogszabályokat, illetve egyedi engedélyeket adtak az elidegenítésre Juhász Ferenc és Szekeres Imre szocialista politikusok minisztersége idején, hogy töredékáron vehessék meg a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség felső vezetői a számukra bérbe adott szolgálati luxuslakásokat - közölte tegnap Fodor Lajos, aki kiemelte, hogy sok esetben felmerülhet a hivatali befolyással való visszaélés is.

Az Index arról ír, hogy Szalóczy Pált a 3-as metró vonalán is utolérte a korszerűsítési hullám: az egyik szerelvényen egy hete Tarcsa Zsuzsa mondja helyette, hogy az ajtók záródnak. A BKV tájékoztatása szerint folyik a metrószerelvények hangrendszerének korszerűsítése. Mivel a megállók nevét bemondó, jelenleg is hallható hang egy ősrégi, korának megfelelő módszerekkel digitalizált, mára már igen rossz minőségű felvétel, egy hete a BKV próbaképpen módosította a 3-as metró egyik szerelvényén. A régi felvételen Szalóczy Pál híradós, rádióbemondó hangja szól, akit várhatóan a 3-as vonal többi szerelvényéről is kiszorít hamarosan Tarcsa Zsuzsa, a Magyar Rádió munkatársa, aki a 2-es metrón már 2007 óta hallható.

A Világgazdaság arról ír, hogy pár év alatt több tízmilliárd forint takarítható meg az egészségbiztosító gyógyszerkasszájában a Széll Kálmán-tervben körvonalazott új gyógyszer-támogatási rendszerrel. Cserháti Péter egészségügyért felelős helyettes államtitkárra kiemelte, hogy ennek része lenne például az a bonus-malus rendszer, amely szerint csak akkor kapná meg az adott készítményre érvényes gyógyszertámogatást a beteg, ha az orvos utasítását követi. A gyógyszercégekkel csak kétéves támogatási szerződést kötne az egészségpénztár egy-egy orvosság finanszírozására, és az csak akkor maradhatna tovább a tb-listán, ha hozná a gyógyuláshoz ígért eredményeket, ellenkező esetben kiesne a támogatásból.

A Napi Gazdaságban arról lehet olvasni, hogy a központi költségvetéshez tartozó mintegy félezer intézmény minősített tartozása február végén 38,3 milliárd forint volt, 900 millió forinttal kevesebb, mint a múlt hónapban. A Magyar Államkincstárra hivatkozva a lap azt írta, hogy az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás 1,7 milliárd forint mértéke 100 millióval nőtt, míg a kifizetetlen szállítói-szolgáltatói tartozás 1 milliárddal 36,5 milliárd forintra csökkent. A tartozások 3,4 milliárddal nőttek a 60 napon túli tartományban, és nőtt a minősített adósok száma is. A lap azt írta: az összes adósság 38 százaléka jelentkezik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetnél, ezen belül nagyrészt az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél.

A Pénzcentrum arról ír, hogy a születéskor várható élethosszra vonatkozó számítások szerint a magyar nők átlagosan nyolc évvel tovább élnek, mint a férfiak, de van olyan korosztály, ahol az eltérés meghaladja a tíz évet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy házaspárok közül a férj általában néhány évvel idősebb, akkor nem nehéz belátni, hogy a nők jó része több mint egy évtizeden át lesz özvegy. A Pénzcentrum azt vizsgálta, hogy egy házaspár egyik tagjának elhalálozása esetén az özvegynek mennyi pénzre lenne szüksége ahhoz, hogy a korábbi életszínvonalát fenntartsa.