A következő esztendő első félévében hazánk lesz az Európai Unió soros elnöke. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok nagyobbik fele nem tud erről. Az unió az emberek többsége számára a mindennapoktól távol álló, nem igazán barátságos intézménynek látszik, amely előírásaival állandóan bántóan megköti az ország mozgásterét. Nálunk a megkérdezetteknek nagyjából húsz százalékkal kisebb része informált az unió dolgairól, mint ahogy azt az uniós elnökség előtt a szlovénok és a csehek között mértek. Mégis a többség, még a Jobbik hívei is, az uniós tagság megtartása mellett áll - mondta a Kossuth Rádióban Tölgyessy Péter.

Fontos témák

Egyre több tagállam, először éppen Magyarország szorult rá a többiek támogatására, az unió közvetlen hiteleire. A kezdetben közös piacnak induló szövetség csak úgy képes létezni, ha állandóan mélyíti tagállamai integrációját. A közös pénz feltételezi a tagországok költségvetésének valóságos összehangolását. A következő fél év alapkérdése talán éppen ez lesz: miként lehet úgy megvédeni az euró erejét, hogy a bajba jutott államok segítséget kapjanak, de közben a mindig is fegyelmezett költségvetési magatartást tanúsító országok érdekei se túlságosan sérüljenek - mondta Tölgyessy Péter.

Hozzátette: a bajba kerülteket kimentő országcsoport, főleg Németország, erősebb garanciákat és bizony szankciókat akar a folyvást túlköltekező államokkal szemben. A legnagyobb exporttal bíró hatalom fölöttébb érdekelt az euró megtartásában, de adófizetői érthetően elvárják, hogy a segítség fejében mások se gazdálkodjanak lazábban a közpénzekkel, mint ők maguk. Ha a görögök és az írek után további országokat kezd ki a fizetésképtelenség réme, akkor a magyar elnökség ugyancsak izgalmas fél évre eshet.

De a többi várható téma is fontos lesz az alkotmányjogász szerint: kezdődik a 2014 utáni uniós költségvetési keretekről, a fejletlenebb országoknak jutó támogatásokról való alkudozás. Újraindul a pénzek közel felét elvivő közös agrárpolitika eddig megoldhatatlannak látszó reformjának vitája. Magyarország ebben a fél évben szeretné befejezni Horvátország felvételi eljárását. Márciusig dönteni kell Románia és Bulgária határellenőrzés nélküli Európához való csatlakozásáról. A magyar elnökség közös romaintegrációs, valamint Duna-völgyi együttműködési stratégiát készül elfogadtatni.

Szokatlan szerepben Magyarország

A soros elnökséggel egész Magyarország vizsgázik. Az elnök nem országa nevében beszél, hanem az unió egészét képviseli. Nem a saját, hanem a 27 tagállam ügyeit intézi. A tagfelvételre sokáig váró, a váltig külső elvárásokat teljesítő Magyarország most először kerül abba a helyzetbe, hogy Európa nevében szólhat. Ez teljesen más szerep, mint amit a magyar politikusok és közvélemény évszázadok óta megszokott - véli az elemző, aki hozzátette: a régi sérelmi hozzáállással, a harsány követelődzés és a meghunyászkodó lapítás párosításával, a potyautas magatartásával most aligha szerezhetünk hazánknak előnyöket.

Viszont fantáziadús kompromisszum-indítványokkal, türelmes közvetítéssel olykor kis állam is fontos pozíciót vívhat ki magának. Ám ez egészen más magatartást kíván Tölgyessy Péter szerint, mint amit Orbán Viktor idehaza képvisel. A látványpolitizálás, az ellenvéleményen lévők lármás terelgetése könnyen visszaüthet.

Mindig is tisztelte az erőt

A magyar elnökség előkészületeit még a baloldali kormányok indították el, miközben végig tudhatták: 2011-ben már más kormányoz. Az új kormány számos kulcsembert nyomban lecserélt, ám nem különösebben koncentrált erre a feladatra. Orbán Viktort lekötötte az új időszámítást meghirdető kormányzás elindítása. Meg egyébként is: szabadságharcot indított a létező világrend ellen. Most pedig nemsokára elvileg ő vezeti a számunkra messze legfontosabb nyugati intézményt - fogalmazott az elemző.

A miniszterelnök mindig is tisztelte az erőt, és nagyon akarja a sikert. Külföldiek előtt egészen másképpen beszél, mint a hazai közönségnek. Ám most politikájának lényege részben a külföld elleni küzdelem, egy új társadalmi rendszer kialakítása. Amelyben sokszor meglehetősen szokatlan eszközökkel reméli érvényesíteni a magyar érdekeket: célzottan különadókat vet ki a külföldi érdekeltségekre, néhány évre tervezett bevételekkel valamint megtakarítások felélésével finanszírozza az adócsökkentéseket.Az uniós elnökség kudarca is következhet

A hazai baloldali kormányok mindegyike egyfajta teljesítési politikát követett. A közvéleménytől félve még akkor is uniós elvárásokra hivatkozott, amikor valójában eminens magyar érdeket képviselt. Egyfajta éltanulóként a legszokványosabb nemzetközi felzárkózási technikákat akarta idehaza bevezetni, ugyanakkor külön érdekeit jobbára görög módra hamiskodással, költségvetési túlköltekezéssel és akár az államháztartás adatainak meghamisításával próbálta elérni. A baloldali politika látványos kudarca után a külpolitikában is új gondolkodásra lenne szükség. Csakhogy a magyar érdekek eredményes képviselete aligha lehetséges a világrendszer ellenére - emelte ki az elemző.

Hozzáfűzte: az összes sikeresen felzárkózó ország a maga saját útján, de mégis a világhoz, a piacokhoz okosan igazodva jutott előre. Ezt tette a Mao Ce-tung-i vagy a nehrui elzárkózás után a világgazdasághoz újrakapcsolódó Kína és India is.

A nyugatos felzárkózás eddigi sikertelenségének érzetétől hajtva kétharmados többséghez jutó Orbán Viktor azonban nem csak a hibásnak bizonyult gyakorlat érdemi kijavítását, hanem annak szabályos antitézisét keresi. Nem csupán szavakban, de ténylegesen is nekimegy a Nyugatnak. Belpolitikájából kiindulva igyekszik keletre nyitni, Kínát látja a világ jövendő vezető hatalmának. Idehaza széles körben támogatott kísérletéből az uniós elnökség kudarca is következhet. Máris sokan beszélnek előre erről a baloldalon.

Akarlak-gyűlöllek viszony

A régi tagállamok szokványos gyakorlata az elnökség idejére kötött belpolitikai fegyverszünet, az egész ország érdekében megtartott hazai béke. Ám ez csaknem lehetetlenség minálunk. A kormánytöbbség ebben a félévben kívánja elfogadni az új alkotmányt, és most indul a Fidesz az országot igencsak megosztó új politikája.

Mint ahogy Tölgyessy Péter fogalmazott: a magyar társadalom tulajdonképpen Szent István kora óta akarlak-gyűlöllek viszonyban áll a Nyugattal. Hazánk teljesítményéhez képest módfelett kevésnek érzi a Nyugat támogatását. Fájdalmas sérelmi viszonyban van kívánsága tárgyával, ám mélységes belső bizonytalanságában valójában roppantmód figyel a Nyugat véleményére.

A sikeres miniszterelnökséghez Orbán Viktornak igencsak szüksége lesz a külföldön is eredményesnek gondolt uniós elnökségre. Ha csak fél esztendőre is, de Andrássy Gyula óta először ismét európai hatalmat képviselhet magyar vezető. Most majd Orbán Viktor híve és ellenfele egyformán láthatja: mit érhet el nemzetközi színpadon a magyar kormányfő - mondta az elemző.