A magyar társadalom még mindig értéknek tekinti a családot és a gyermekvállalást, a lakosság 87 százaléka a házasságot tartja a fiatalok számára legmegfelelőbb együttélési formának és mind a férfiak, mind a nők legalább két gyereket szeretnének. Ehhez képest nemhogy a házasságok, hanem a párkapcsolatok száma is csökken, és minden évben harminc százalékkal kevesebb gyermek születik meg a tervezettnél - mondta el a konferencián a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

Vukovich Gabriella hozzátette: a stabil családi környezet, a biológiai szülők biztos házassága jelentős hatással van a gyerekek fejlődésére, egészségére, valamint tanulmányi és munkaerő-piaci teljesítményére. Az instabil, vagy csonka családokban viszont nagyobb a szegénység kockázata, gyakoribb a családon belüli erőszak, a kábítószerezés és a serdülőkori terhesség. Ezért riasztó adat, hogy Magyarországon jelenleg a 14 éves gyermekek alig több mint kétharmada él a két vér szerint szülőjével.

A KSH elnöke elborzasztónak tartja, hogy a gyes és a gyed idén májusi korlátozása óta havonta 11 százalékkal kevesebb gyermek születik, és idén várhatóan 90 ezer alá esik a születések száma.

Gál Róbert, a Tárki vezető kutatója szerint az általa "turgenyevinek" nevezett nyugdíj-közgazdaságtan csak két generációt, az apákat és a fiúkat veszi figyelembe, holott a mai nyugdíjakat az egy generációval korábban született gyerekek finanszírozzák.

Az előadó torzításnak tartja azt is, hogy miként a GDP féloldalasan méri a gazdasági teljesítményt, mert a háztartáson belüli gazdasági aktivitást nem veszi számba, a jelenlegi nyugdíjformulák is csak a munkaerő-piaci, tehát a járulékfizetői teljesítményt mérik, a háztartáson belüli gyermeknevelési teljesítményt nem.

Ennek következményeként ma az állam a háztartásokkal nevelteti fel a gyermekeket, de a tőlük beszedett adót azoknak is odaadja, akik nem vesznek részt a gyermeknevelésben - mutatott rá a Tárki vezető kutatója.