A kutatás szerint a középiskolások 30 százaléka külföldön - jellemzően az Európai Unió valamelyik nyugati államában - szeretne letelepedni. 31 százalékuk még nem döntött erről, és csak alig 39 százalékuk gondolja úgy, hogy itthon is jó élni. Az egyetemisták között 20 százalékra tehető azok aránya, akik legszívesebben végleg elköltöznének az országból. 19 százalékuk bizonytalan ebben, 61 százalékuk azonban itthon marad.

Mindezek ellenére a fiatalok bizakodóak. Nyelveket beszélő, külföldiekkel barátkozó, becsületes, környezetvédő kozmopolitáknak látják magukat 2025-ben. Egy megértő, elfogadó országot várnak, ahol sok külföldi él, nem divat az adócsalás, új pártok alakulnak, erősek a civil szervezetek, és a homoszexuálisok házasságot köthetnek, sőt gyermeket fogadhatnak örökbe.

Tíz évig még a karrier az első

A százhalombattai Lovas Oszkár most végezte el a gimnáziumot. Kiválóan beszél angolul, és az ELTE nemzetközi tanulmányok szakán képzi magát tovább. Bizakodva tekint a jövőbe, de néhány évig ő is külföldön akar tanulni és dolgozni. 2025-ben azonban már itthon szeretne élni. Most még nem tartja érdemesnek, mert szerinte a politika és a társadalom minden szintjére jellemző kompromisszumhiány lehetetlenné teszi az ország felzárkózását.

A fiatalok szerint 2025-ben már csak nyolcmillióan élnek majd Magyarországon. Pedig a középiskolásoknak mindössze három százaléka mondta azt, hogy nem akar gyereket, és 18 százalék bizonytalanodott el a kérdés hallatán. 79 százalékuk tehát családalapításra is készül. Mint ahogy a karcagi gimnázium végzőse, Nagy Kata is, aki a budapesti Zsigmond Király Főiskolán tanul tovább. Angliában és Franciaországban szeretne élni, de a gyerekeit itthon nevelné fel. Maximum kettőt, mert tíz évig még neki is a karrier az első.

"Külföldön sincs kolbászból a kerítés, de...."

A pécsi Bognár Adrienn még nem tudja, hol tanul tovább - sőt egyáltalán akar-e mindenáron diplomát -, de két dologban biztos: fiatalon szeretne gyereket, és nem akar Magyarországon élni. "Ebben az országban a fiataloknak nincs jövőjük, mert nem kapnak munkát. Külföldön sincs kolbászból a kerítés, de ha vannak kapcsolataink, akkor ott érvényesülni lehet, talán jobban, mint itthon" - mondta Adrienn az InfoRádióban.

A Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatási Tanszékét irányító Nováky Erzsébet vezette kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a jobb anyagi helyzetben lévők könnyebben alkalmazkodnak és nyitottabbak a jövőjükre, mint azok, akik szerényebb körülmények között élnek.