Furcsa kampány a mostani, a pártok már nem is igen hazudnak nekünk, hanem szinte konkrétumok nélkül igyekeznek elhitetni, hogy egyedül ők a megváltás egyedüli letéteményesei - mondta Tölgyessy Péter a 180 percben. A kormányváltás kérdése ugyan már eldőlt, mégis az egyik legizgalmasabb választások előtt állunk, az pedig, hogy mekkora lesz a változási, jobbítási kényszer a hazai politikában, még döntően a szavazók kezében van.

Egészen kivételes az elmúlt hetek politikai eseménytelensége, a választási kampányban a botránysorozatokon, leleplezéseken kívül alig történik valami érdemi, pedig, lehet, egy történelmi korszakot lezáró választások előtt állunk - hangsúlyozta a politikai elemző. A hetvenes évek második felétől kialakuló reformbaloldali politika és annak két pártja megroppanóban van, megbicsaklani látszik a létező magyar kapitalizmus társadalmi elfogadottsága, a térségünkben évtizedekig élen járónak látszó magyar társadalmi modell mostanra elveszítette csaknem minden versenyképességét, ám minderről alig hallhatunk.

A Fidesz, amely jó eséllyel több szavazatot kap majd, mint összes riválisa, akármit mond, csak árthat magának, nem csoda, ha kerüli a vitát. A párt az elmúlt nyolc évben folyamatosan támadta a baloldali kormánykoalíció minden változtatási szándékát, és állandó elosztási nyomás alatt tartotta a közhatalmat, ám nemsokára övé a felelősség az ország állapotáért, ezért módszeresen igyekszik megszabadulni korábbi állításai terhétől. A többi párt nem tudta kizökkenteni a legnagyobb ellenzéki pártot ebből a logikából, és a szocialisták is csak régi riválisukkal, nem pedig új kihívóikkal akarnak vitatkozni, így aztán mindenki elbeszél egymás mellett.

Csak a győzelem aránya kérdéses

A Fidesz győzelmének mostanra kizárólag az aránya kérdéses, a többiek kihullásával pedig Orbán Viktor maradt az egyetlen kormányképesnek látszó politikus, aki a hazug, alkalmatlan és korrupt ellenfél elkergetésével arra kér felhatalmazást a választóktól, hogy különösebb megszorítások és áldozathozatal nélkül, jó kormányzással rendbe tegye az ország dolgait.

Ez a felhatalmazás kiterjed a képviselők létszámának megfelezésére, a hatalom régi gyakorlóinak felelősségre vonására és a radikális adócsökkentésre, de arra például már nem, hogy ez utóbbihoz radikális kiadáscsökkentéssel teremtse meg a fedezetet, vagy, hogy lényegileg átformálja az egészségügy vagy a felsőoktatás viszonyait.

Így viszont szerezhet a párt bármekkora többséget a következő parlamentben, ha belevág évtizedes társadalmi modellünk átalakításába, számos korábbi szavazója ellene fordulhat - vélekedett Tölgyessy. A nagy többség ugyanakkor lehetőséget adhat a hatalmi viszonyok átszabására, ahogyan eddig új demokrácia minden győztes pártja az alkotmányos szabályok újraértelmezésével próbálta meg növelni hatalmát, javítani újraválasztási esélyeit.

Orbánra nagyon nehéz döntések várnak

Az új miniszterelnök minden korábbinál lehetetlenebb feltételek között kezdheti kormányzását, és döntően nem azért, mert még nem ismert a reá váró feladat nagysága, annak lényege ugyanis régóta világos: a várakozásokat kielégítő kormányzás okos társadalmi modellváltást feltételez, egy új magyar megoldást igényel, ami áldozatokkal jár. De míg 1998-ben a rendszerváltás utáni magyar gazdaság legjobb időszaka következett, most egy elfáradt országban az egyik legnehezebb érkezik, miközben a Fidesz nemigen oldott meg bármit is a két választási vereségét előidéző bajaiból, inkább a baloldal omlott össze.

Orbán Viktornak pedig most egy lényegileg megváltozó pártszerkezetben kell határoznia kormánya jövendő irányáról, és arról, hogy régi embereiből formálja meg új politikai garnitúráját, vagy valóságos politikai súllyal bíró, neki ellentmondani is képes személyek meghívásával nyit a politikai közép felé. Gyorsan döntenie kell arról is, hogy egy tényleges modellváltást ígérő nagyszabású társadalompolitikai csomaggal kezd, vagy inkább megelégszik a felelősségre vonással, amely a hatalom átvételét megkönnyíti ugyan, de a jó szerencsére bízza a folytatást.

Mindegyik megoldás nagyon kockázatos, bármelyik következménye akár a gyors kudarc is lehet, így aztán most kiderülhet, mekkora politikai tehetség is Orbán Viktor, egy évtized vezéri gyakorlata után képes-e az új körülményekhez való hathatós alkalmazkodásra - tette hozzá.

A Jobbik jön, és válaszokra kényszerít

A nemrég még örökkévalónak tűnő kétpárti politikai szerkezet első tégláját a Jobbik ütötte ki, amely ott tört át, ahol a legreménytelenebbnek látszik a létező magyar kapitalizmus: Északkelet-Magyarországon és a fiatalok között, ám kérdéses az ereje a fővárosban és az Esztergomtól Szentgotthárdig tartó sikeresebb Magyarországon.

Botrányai ellenére a pártot lendülete még alighanem jó ideig viszi, a baloldal fasiszta bélyege láthatóan nem állítja meg, sőt, hitelesíti rendszertagadó hevületét, a leginkább remény nélküli választókban csak még inkább aláhúzza a baloldal évtizedek óta sokszorosan megtapasztalt tehetetlenségét.

Bár a Jobbik a két világháború közötti magyar jobboldali radikalizmus nyelvét életre keltve olyan világot kínál híveinek, ami egyszerűen nincs a jelenleg létező világban, politikai riválisát pedig bármikor hazaárulónak vagy zsidónak minősítheti, ennek minden rettenetes következményével együtt, áttörésének akár kedvező hatása is lehet, általa ugyanis mindenkinek újra kell gondolnia viszonyát a rendszertagadó radikalizmushoz. De nemcsak a pártoknak, hanem az egyházaknak is világosabban látniuk kell: meddig tart a Szentírásban hirdetett keresztény küldetés, és honnét kezdődik az "új pogányság".

MSZP és / vagy baloldal?

Az MSZP-t elsodorni látszik a korrupciós ügyek áradata, kampánya erőtlenül csordogál, sem kisugárzással bíró vezetői, sem a közönséget megragadó ügyei nincsenek. A Bajnai-kormány válságkezelése kevesek előtt állította helyre a kormányzati alkalmasságba vetett hitet, a párt csak régi közönsége hűségére számíthat, végső tartalékai a nyugdíjasok, a lakótelepen élők, témái is őket kívánják megragadni. Mára egyébként az MSZP és a baloldal érdekei élesen szétváltak - hívja fel a figyelmet Tölgyessy.

A párt a második helyért ugyan a Jobbikkal versenyez, de azon a fasisztázással alig talál fogást, és inkább a kispártok a valóságos riválisai. Minden úton-módon akadályozni próbálta például az MDF listaállítását, és legfőbb mondanivalója most is az, hogy csak a rá adott szavazat biztos, amivel nyerhet ugyan magának öt-tíz mandátumot, ám elveszíthet a baloldal egészének tizenöt-húszat.

Az alkotmányjogász szerint az MSZP ténylegesen legfőbb célja értelmiségével és a volt szabad demokrata politikusokkal egyetemben a jelenlegi pártkeretek megvédése, majd idővel a hideg polgárháború folytatása a hárompárti parlamentben, így azonban még sokáig kell Magyarországon befogott orral voksolni.

Az egyharmad elérésére teljesen esélytelen MSZP jelenlegi felállásán nem sok megőrizhető van, a változásnak ma kisebb a kockázata, és ha nem a politikusi egzisztenciák megmentése a fontos, hanem a baloldal jövője, akkor jobb, ha minél több párt próbálkozik a baloldal megújításával, és tartja nyomás alatt ennek érdekében a szocialistákat.

Jelentkezők a baloldali örökségre

Az MDF kilépések és kételyek jegyében jutott el a választásokig, három megyében nincsen listája, ezért a többi helyen 5,4 százalék kell parlamentbe jutásához. Ennyit még egy választáson sem ért el önállóan a párt, most azonban soha nem látott arányban keresnek maguknak pártot a baloldali választók.

Miközben pedig minden párt a létező magyar kapitalizmus valamilyen korrekcióját vagy egyenesen elvetését ajánlja a választóknak, egyedül Bokros Lajos javasol több kapitalizmust, és majd a választók eldöntik: akarják a régi kelet-európai felülről való modernizációs hagyomány prófétáját a következő parlamentben látni.

Egészen más irányból jelentkezett be a baloldali örökségre a Lehet Más a Politika mozgalom, amelynek mindenhol van listája, és lendülete, valamint a hozzá okkal fűzhető reménység ereje alighanem máris áttörést hozott számára az értelmiségi közegben. Az még nem tudható, mire jut a régi baloldali szavazók között, de így is az egyik lehetséges jelentkező a hazai baloldal újjáépítésére - vélekedett Tölgyessy Péter.