Egy évvel ezelőtt, 2009. március 30-án mondta ezt Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt. Azon a napon, amikor a Szonda Ipsos felmérése szerint az emberek 52 százaléka a gazdasági miniszter és kormánya helyett előrehozott választásokat szeretett volna. A Fidesz borítékolható győzelmét mindenáron elkerülni szándékozó MSZP azonban az eredetileg ígért, pártsemleges szakértőkből álló válságkezelő kormány helyett az SZDSZ segítségével egy átmeneti kabinet összetákolásához látott hozzá. Ennek élére jelölték a szocialista és liberális képviselőktől egyaránt írásos támogatást kérő Bajnai Gordont, miután 19 másik, köztiszteletben álló embert méltatlan helyzetbe hoztak az elmúlt két évtized legkínosabb közéleti komédiájában.

Mindeközben több alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy már Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-i bejelentése sem volt törvényes.

Pokol Béla szerint ugyanis az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy az egyébként pártelnökként is megbukott kormányfő lemondás helyett konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen maga ellen, ezért Sólyom László köztársasági elnöknek az alaptörvény értelmezését kellett volna kérnie az Alkotmánybíróságtól. Kukorelli István a Magyar Nemzetnek szintén azt nyilatkozta, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentését lemondásnak kellett volna tekinteni, mert a jogban a tartalom és nem a forma számít.

Összecsengett ezzel Lánczi András politológus egy évvel ezelőtti véleménye. Az egyetemi tanár az InfoRádióban azt mondta, hogy Sólyom László is benyújthatta volna a parlament feloszlatását kezdeményező határozati javaslatot. Egy másik politikai elemző, Ágh Attila azonban egy évvel ezelőtt úgy vélte, hogy a köztársasági elnök részrehajló volt, és túljátszotta a szerepét a kormányválság idején.

Ebben az Ágh Attila szerint "hisztérikus légkörben" készült a miniszterelnökségre Bajnai Gordon. Az a gazdasági miniszter, akit a Nézőpont Intézet akkori felmérése szerint a választópolgárok többsége ugyanúgy alkalmatlannak talált a kormányfői poszt betöltésére, mint Gyurcsány Ferencet - mondta 2009. március 30-án az InfoRádióban Szabó Márk, az intézet vezető elemzője.

A társadalmi támogatás híján lévő új miniszterelnöknek a gazdasági szakértők is pokolian nehéz egy évet jósoltak. Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke például a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy valószínűleg elkerülhetetlen lesz egy második IMF-hitelcsomag igénybevétele, a portfolio.hu egy évvel ezelőtti felméréséből pedig kiderült, hogy a piac szívesebben látta volna Bokros Lajost, Surányi Györgyöt vagy Simor Andrást a miniszterelnöki székben.

Borúlátó volt a Wall Street Journal is. A lap internetes kiadásában Papp Zsoltot, a KBC bankcsoport londoni makroelemzőjét és Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank budapesti elemzőjét idézve azt írta, hogy Bajnai Gordon jelölésével nem ér véget a belpolitikai nyugtalanság Magyarországon. Jelezte ezt az is, hogy a Standard and Poor's hitelminősítő a befektetésre ajánlott sáv legalsó szélére csökkentette a magyar adósság-besorolást.

Hazaszeretet

Ebben a helyzetben állt fel az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc, hogy bejelentse: Bajnai Gordon lesz a következő miniszterelnök.

Aki saját bevallása szerint hazaszeretetből vállalta el a miniszterelnökséget. Egy évre, egy forintért, és azért, a válság miatt fenyegető költségvetési összeomlás elkerülésének érdekében összességében 600 milliárd forintos megszorítást vezessen be.

"Sokaktól követel majd áldozatot, lemondást. Érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert" - mondta Bajnai.

A Fidesz az első perctől illegitimnek tekintette Bajnai Gordon kormányát. Navracsics Tibor frakcióvezető az Országgyűlésben beszélt arról, hogyan látja az ellenzék az új miniszterelnököt:

"Egy olyan ember, aki félelmetes gazdasági stratéga, aki aktívan részt vett az elmúlt három év kormányzati semmittevésében."

Az ekkor már csak végképp formai szempontból ellenzéki SZDSZ nevében Fodor Gábor pártelnök a liberálisok támogatásáról biztosította a válságkezelő kormányt.

De hol van Gyurcsány Ferenc, és főképpen hol lesz? - kérdezték sokan egy évvel ezelőtt.

A Kommerszant című orosz gazdasági és üzleti napilap tényként közölte, hogy a volt miniszterelnök a tervezett Déli Áramlat gázvezeték konzorciumának vezetője lesz. A kormányszóvivő azonban ezt kacsának nevezte. Sokan kapacitálták Gyurcsányt, hogy induljon el újra az MSZP elnöki posztjáért. Mesterházy Attila akkori frakcióvezető-helyettes elvileg ezt is lehetségesnek tartotta. Még többen szerették volna, ha Gyurcsány alapít egy új baloldali pártot. A politikus azonban már a balatonőszödi beszédben utalt rá, hogy bukása esetén inkább a háttérből dolgozó, befolyásos ideológus szerepét szánja magának.

Közben az MSZP vezetői megállapodtak abban, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítványt egy hét múlva nyújtják be, a miniszterelnök-jelöltről és a pártelnökről pedig 2009. április 5-én dönt a szocialisták kongresszusa.