Oszkó Péter elmondta, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta egy olyan társadalmi-politikai közeg alakult ki, amely az aktívak és inaktívak arányának felborulását eredményezte, így a rendszerváltó országokhoz képest jóval szűkebb aktív rétegnek kell egy szélesebb inaktív réteget eltartania. Ezenkívül az intézkedési tervek és a választási ígéretek is nagyobb arányban próbáltak az inaktívaknak kedvezni - jegyezte meg.

A kormány megpróbált kilépni ebből a "körből", és intézkedéseivel az aktivitást elősegíteni - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Hozzáfűzte, hogy a kormány ezirányú intézkedéseit szigorú kényszerpályára állította, hogy Magyarország a saját fejlettségi szintjén jelentősen el van adósodva, a lakosság és az állam adósságai is meglehetősen nagyok. Ez azt eredményezi, hogy Magyarországnak nemcsak az a feladata, hogy a jövőre nézve tartalékokat termeljen, és rávezesse a lakosságot az öngondoskodásra, hanem ahhoz is ki kell termelni a megfelelő jövedelmet, hogy a korábbi adósságokat törlessze.

Oszkó Péter hangsúlyozta: a kormány arra törekedett, hogy a költségvetés kiadási oldalán a megtakarítási intézkedések alapvetően ne rontsák jelentősen, hanem inkább javítsák a potenciális növekedést, az aktivitást és a foglalkoztatottságot. A 13. havi nyugdíj megvonása visszaveti ugyan valamelyest a fogyasztást, azonban a nyugdíjrendszer átalakításában jelentős más lépések is történtek. A korhatár emelése - amely 2012-re már érzékeltetheti hatását -, és a korai nyugdíjazást visszaszorító bónusz-malusz rendszer komoly változásokat eredményez a nyugdíjrendszerben.

Rámutatott, hogy a most elhatározott átalakítások stabil, fenntartható pályára állítják a nyugdíjrendszert, mivel lehetővé teszik, hogy 2060-ig a GDP 10 százaléka alatt tartsák a nyugdíjkiadásokat.

A kormány a nyugdíjrendszerben a politikailag legnehezebb döntéseket meghozta, azonban a válságkezelés mellett nem jutott idő az egészségügyi intézményrendszer átalakítására, de a következő kormányzati periódusban ez is egy sürgető feladat lesz - mondta el a miniszter.

Az egészségügyről Oszkó Péter elmondta: GDP-arányosan a környező országokhoz hasonló összeget költ erre Magyarország, így az a kérdés, hogy ebből az egészségügy milyen színvonalú szolgáltatásokat hoz ki, és versenyképes-e ehhez az intézményrendszer. Olyan intézményrendszer beli átalakításra van szükség, amely biztosítja, hogy az állami egészségügyi kiadásokat úgy használják fel, hogy azokkal a legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtsák - hangsúlyozta.

Elmondta: az adóváltozásokat is úgy próbálták strukturálni, hogy minél kevesebbet vonjanak el az aktívaktól.