Nem elégedettek a végzős egyetemisták és főiskolások motiváltságával a foglalkoztatók - mondta a CEMI ügyvezető igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Vadas László szerint a fiatalok talán azért nem elég lelkesek, mert az intézményekből kikerülve nem találnak olyan állásajánlatokat, amilyenekre korábban számítottak.

Vadas László arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatók azzal nem elégednek meg azzal, ha a pályázóknak papírjuk van a nyelvismeretről vagy a szakmai gyakorlatról. Éppen ezért gyakran már a felvételi beszélgetés idegen nyelven zajlik náluk, és a gyakorlati ismeretek bizonyítását kérik - tette hozzá.

A CEMI ügyvezető igazgatója úgy véli: az általuk összeállított felsőoktatási rangsor legnagyobb értéke, hogy megmutatja, mit gondolnak a munkáltatók egy adott felsőoktatási intézményből kikerült fiatal diplomájának értékéről, illetve a hallgatókról.

Hozzátette: tavaly minden egyetem és főiskola rektorát arra kérték, hogy mondjon véleményt a rangsorról, amelynek eredményeként újra felülvizsgálták a felmérés módszertanát. Ennek nyomán idén a tanári fokozattal, docensi minősítéssel dolgozó oktatók aránya helyett a tudományos minősítéssel rendelkezők arányát mérik az oktatói karban.

Megindul a verseny

Vadas László szerint komoly versenyhelyzetet teremt, hogy az ELTE is megindította közgazdászképzését egy nagyon erős oktatói gárdával, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdasági hátterével. A CEMI ügyvezető igazgatója szerint az efféle rivalizálás arra ösztönzi majd az egyetemeket, hogy a fő diszciplínákban ne engedjenek a minőségből.

A Bolognai folyamat komoly kihívás elé állítja a felsőoktatási intézményeket, amelyek vezetői ugyanakkor nem tudják, milyen rendszerben kell majd tanítaniuk négy-öt év múlva, évről évre a túlélésre játszanak. "Minőségben az egyetemi tananyagokat gyakran annyira meg kellett vágni, hogy szinte már értelmetlennek tartják azt, amit az első három évben tanítani kell" - magyarázta Vadas László.

A CEMI ügyvezető igazgatója szerint igaz ugyan, hogy nyugat-európai összehasonlításban Magyarországon kevés a diplomás, az azonban csak félmegoldás, hogy a fiatalok nagy része tizennyolc éves korában felsőoktatási intézményben. Ennek következményeképp ugyanis a régióban nálunk sokkal kevesebben dolgoznak a 18-25 éves korosztályból, hiszen mindenki az iskolapadban ül.

A fiatal szakemberek, szakmunkások csoportja nagyon hiányzik a gazdaságból, akárcsak az 50 év fölötti férfiak és a 24-30 év közötti nők - fűzte hozzá Vadas László.