Húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember 10-én éjfélkor megnyitották a határt Ausztria felé. Romsics Ignác az InfoRádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a történelmi döntést már augusztusban megelőzte a Páneurópai Piknik, amelyen Pozsgay Imre államminiszter jelenlétében, valamint a magyar határőrség passzív közreműködésével és Horváth István akkori belügyminiszter utasítására több mint 300 keletnémet turista egyszerűen átsétálhatott a határon.

A történész hozzátette: a határnyitás döntését hosszas egyeztetés előzte meg a nyugatnémet vezetőkkel, akiktől bátorítást kapott a magyar kormány. A kabinet azonban a szovjet vezetéssel is konzultált, de nem engedélyt kért, hanem tájékoztatta Moszkvát a határnyitásról.

Miután a szovjet vezetés nem tiltakozott, a magyar kormány úgy ítélte meg: van akkora mozgástere, hogy lépjen - mondta az akadémikus professzor, aki hozzátette: csak az NDK számított rizikónak, mert ők próbálták megakadályozni a határnyitást.

Kinek az érdeme?

Sokan Horn Gyula érdemének tartják az átkelő megnyitásának tényét, kevesen Németh Miklós akkori miniszterelnök, illetve Horváth István nevét is megemlítik. Romsics Ignác hangsúlyozta: mind a három politikusnak köze van a történelmi döntéshez, de rajtuk kívül még sok ember nevét meg kell említeni.

Horváth István nem foglalkozott saját szerepének fényezésével - fogalmazott a történész, aki hozzátette: Németh Miklós ugyan egy ideig még politizált, de később ő is kilépett a magyar politikai életből. Horn Gyula viszont betegségéig aktív szereplője volt a magyar politikának, ráadásul a német vezetők több alkalommal is elismerték érdemeit a határnyitással kapcsolatban.

Mindegyiküknek fontos szerepe volt, ugyanakkor meg kel említeni Pozsgay Imrét, Habsburg Ottót, és a határőrség vezetőit is - mondta Romsics Ignác, aki szerint nem lehet százalékokban kifejezni, hogy kinek mekkora szerepe volt.