A Szabadság Kör tavaly augusztusban kért tájékoztatást Draskovics Tibortól az őszödi beszéd után időszak állami vezetőket érintő biztonsági intézkedéseinek költségeiről. A Fidesz közeli szervezet többek között arra volt kíváncsi, hogy 2006. szeptember 17-ét követően mennyibe került az állami tisztségviselők védelme, mekkora összeget emésztett fel a kordonok többszöri felállítása, illetve, hogy mennyit kaptak a besegítésre szerződtetett biztonsági cégek.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter akkor gyors választ ígért, sőt azt állította, hogy a kör vezetője, Balog Zoltán majd "kap egy listát 6826 olyan cégről, amelyek szerződtek a rendőrséggel".
Több hónapnyi várakozás után, decemberben a szervezet bírósághoz fordult, hogy kötelezze a minisztériumot, valamint további alperesekként az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Köztársasági Õrezredet a közérdekű adatok kiadására.

Az IRM és a rendőrség a per során számos jogi eszközzel próbált kibújni a válaszadás alól. Képviselőik többnyire azt is állították, hogy nincs pontos adat a kiemelten védett személyek őrzésének költségeiről. Az őrezred azonban "a felperesek iránti tisztelettől vezérelve intézkedett a kérdések megválaszolása iránt".

A november 25.-i keltezésű tájékoztatás szerint a Köztársasági Õrezred 2006 óta a költségvetéstől kapott évi 8 milliárd forintot meghaladó keretének nagyjából a felét költi személyvédelemre. 2006-ban 4,163 milliárd, 2007-ben 3, 677 milliárd, 2008 első félévében pedig 2,223 milliárd forintot.

A tájékoztatásból nem derül ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közszerepléseinek biztosítása a keret mekkora részét emésztette fel. A Dobozi József dandártábornok által szignált levél szerint az összegek "a szakfeladat egészének ellátása során felhasznált költségvetési kereteket jelölik", személyenkénti bontása nem áll módjukban.

Gyurcsány nem külön rubrika

Ezért beleértendő a köztársasági elnök és a többi három kiemelten védett állami vezető, az alkalmi védelmet kérők, valamint a Magyarországra látogató külföldi politikusok, tisztségviselők biztosítása is.

A per során eddig mindhárom alperes azt állította, hogy számára nem jelentett külön költséget a Parlament köré vont kordon többszöri felállítása és többszöri elbontása.

A hivatalos tájékoztatás szerint az őrezred nem vette igénybe az In-kal Security szolgáltatásait személyvédelemre, ilyen feladatokért nem is fizetett. Szoros együttműködésre viszont többször is sor került, amikor a védett személyek rendezvényeinek szervezői szerződtették a biztonsági cégeket. 2006 óta az állami testőröknek az In-kal mellett a Valton Security és Bank Biztonság Bizalom Zrt.-vel kellett együtt dolgozni.

Hasonlóan nyilatkozott egy korábbi levelében Draskovics Tibor is, aki még azt is elárulta, hogy az In-kallal a rendőrség sem kötött szerződést, sőt neve még az objektumvédelemre alkalmazott cégek között sem szerepel. A miniszter szerint erre a célra húsz céggel jött létre különböző feladatokra megállapodás, ami évente 620 millió forintba kerül.