A nyugdíjkorhatár-emelés megvalósításának végső dátumát sokan 2018-ra tették, ám ez a penzcentrum.hu számításai szerint csak 2022-re valósulhat meg.

Az Országgyűlés által május 11-én elfogadott törvény a korhatáremelés folyamatát születési évjáratokra vonatkozóan szabályozza. Eszerint az 1952 előtt születettek számára 62 év az öregségi nyugdíjkorhatár, az 1952-ben születetteknek 62,5 év, az 1953-ban születetteknek 63 év, az 1954-ben születetteknek 63,5 év, az 1955-ben születetteknek 64, az 1956-ban születetteknek 64,5, végül az 1957-ben és később születetteknek 65 év.

Ez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek számára - amely az első születési évjárat, amelyre már a 65 éves korhatár vonatkozik - 2022-ben, a születésnapjukon teljesül az öregségi nyugdíjazás életkori feltétele. Előttük az 1956-ban születettek még 64,5 éves életkorukban mehetnek öregségi nyugdíjba, melynek időpontja 2020 második féléve vagy 2021 első féléve, attól függően, hogy az adott személy az 1956-os év melyik felében született.

Meg kell említeni, hogy az 1952-ben és 1953-ban született férfiak 42 év szolgálati idő esetén 60 éves korukban - 2012-ben, illetve 2013-ban -, az 1954-ben született férfiak pedig - a szolgálati idő megléte esetén - 60 éves és 183 napos korukban vehetik igénybe a kedvezményes előrehozott korhatár szerinti nyugdíjazást.

Aggasztó a korhatáremelés

A női előrehozott korhatár az 1952-ben születettek esetében 59 év, ők leghamarabb 2011-ben kérhetik a nyugdíjazásukat. Az 1959-ben születettek már csak 63 éves korukban élhetnek az előrehozott nyugdíj lehetőségével, ez a folyamat is 2022-re zárul, akárcsak a férfiak esetében.

A demográfiai adatok tükrében kimondottan aggasztó a korhatáremelés, mivel különösen a középkorú férfiak körében igen magas a halálozási arány. A születéskor várható élettartam tekintetében évekkel elmaradunk a nyugat-európai átlagtól. Demográfusok szerint hazánkban 36 százalék annak a valószínűsége, hogy egy férfi nem éli meg a 65 éves kort. Svédországban például 12 százalék.

Az idei nyugdíjkorrekció jövőre halasztása 10 milliárd forintos megtakarítást jelent, a 2010-es elhagyása pedig további 5 milliárd forintos spórolást jelent az államnak. A nyugdíjminimum befagyasztásával jövőre 12 milliárd, a nyugdíjkorrekció csökkentésével 35 milliárd forint marad az államkasszában, idén pedig még 10 milliárdot takarítanak meg a rokkantnyugdíjak szabályainak szigorításával.