Az InfoRádiónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint "nonszensz", hogy egy miniszterelnök saját kezdeményezésű konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal akar lemondani. Lövétei István szerint a távozás normális módja a lemondás lenne.

A szakértő kiemelte: az indítványt az országgyűlési képviselők 1/5-ének kell benyújtania a házelnöknek úgy, hogy azon már az új kormányfő neve is szerepeljen. Lövétei István úgy véli: Gyurcsány Ferenc bejelentésének inkább politikailag, mint alkotmányjogilag van jelentősége.

1989 óta valódi konstruktív bizalmatlansági indítványra még nem került sor, bár Medgyessy Péter idején már kilátásba helyezték. Ezt az akkori miniszterelnök azzal védte ki, hogy nem várta meg az indítvány benyújtását, hanem lemondott, és utat engedett annak a lehetőségnek, hogy a köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet nevezze ki kormányfőnek.

Az alkotmányjogász hozzátette, a bizalmatlansági indítvány hosszú folyamat: először is az elkövetkező két hétben az MSZP-nek egy olyan személyt kell keresnie Gyurcsány Ferenc helyére, akit a képviselők többsége is elfogad. Ha az indítványt sikerül benyújtani, három napon belül nem lehet a szavazást lebonyolítani.

Ha sikerül megválasztani az új miniszterelnököt, meg kell neveznie a miniszterjelöltjeit, akiket a parlamenti bizottságoknak is meg kel hallgatniuk, végül pedig az államfő kinevezi őket és leteszik az esküt. Ezek után az új kormánynak egy új kormányprogramot kell összeállítania és elfogadtatnia a parlamenttel, csak ezután indulhat az érdemi munka - mondta az alkotmányjogász, aki szerint lehet, hogy ez néhány hét alatt lezajlik, de az is elképzelhető, hogy hónapokat vesz igénybe az új kormány felállása.