A miniszterelnök szerint foglalkoztatási problémák miatt alacsony a magyar gazdaság növekedése, a GDP bővülés másik forrásában, a befektetésekben nincs hiány. Gyurcsány Ferenc a Megegyezés című vitairatáról tartott politikai vitanapon azt mondta, az elmúlt 10 évben mindig 3 millió 900 ezer fő körül mozgott a foglalkoztatottak száma, ezt egy kormány sem tudta csökkenteni, ráadásul szerinte a munkaerőpiacon nem a keresleti, hanem a kínálati oldalon vannak problémák, ezen az oldalon pedig szerinte nehezebb beavatkozni.
Gyurcsány Ferenc kiemelte: ezen az oldalon a szociális rendszert és a képzési rendszert kell átalakítani döntően, ugyanis ennek a kettőnek van kulcshatása a kínálati oldalra. Ehhez társul harmadikként az adó- és járulékügyek - tette hozzá. A Megegyezés azt javasolja, hogy ha ez a helyzet, akkor ezzel a három dologgal nézzünk alapvetően szembe - hangsúlyozta a kormányfő.
A miniszterelnök az oktatás hosszútávú reformját tartalmazó Új tudás programról azt mondta, "nincs az az adócsökkentés, amiért engedném lebeszélni magunkat erről". Az út a munkához program pedig a "segély helyett munkát" elvet érvényesíti: a miniszterelnök úgy véli, 200 ezren élnek szociális segélyből, harmaduk viszont kaphatna munkát.
Az MSZP vezérszónoka kifogásolta, hogy a Fidesz és a KDNP frakcióból mindössze néhány képviselő volt jelen a vitanapon, jóllehet korábban szavazni akartak a dokumentumról. Lendvai Ildikó támadta a Fideszt, mert szerinte az ellenzéki pártnak nincs programja.
Navracsics Tibor, a Fidesz vezérszónoka a Megegyezéssel kapcsolatos elemzői és szakértői véleményeket idézte.
"Az egyik jelző, ami a Megegyezést illeti, hogy pocsék, mondta ezt a portfolio.hu vezető elemzője. A másik, hogy hiteltelen, mondta ezt a Standard and Poor's elemzője. A Deloitte szerint kockázatos, valaki szerint ez csak tovább bonyolítja a helyzetet, és azt is szokták mondani, hogy ez a dolgozat csak egy tematizálási kísérlet, hogy másról folyjék a szó" - fejtette ki a Fidesz politikusa.
Az SZDSZ vezérszónoka elmondta, számukra támogatható a Megegyezésben a szakképzési ösztöndíj, az oktatási program, és a költségvetési hiány továbbcsökkentése is. Kóka János ugyanakkor megjegyezte, több pénzt kell hagyni az állampolgárok és a cégek zsebében.
A frakcióvezető úgy fogalmazott, 40 év után az állam ne akarjon okosabb lenni a cégeknél. Kóka János szerint az oktatásból és az egészségügyből nem vonható ki több pénzt.
Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai