Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert

Egyre több a kérdőjel a milliárdos büntetés körül

Több rejtély övezi a jogosulatlan agrártámogatásokkal kapcsolatos 35 millió eurós büntetést, amelyet az Európai Bizottság azért helyezett kilátásba Magyarországgal szemben, mert a parcellaazonosítási rendszer hiányosságai miatt a magyar gazdák a jogosultnál ennyivel több pénzt igényeltek Brüsszeltől. Az MSZP szerint nincs büntetés, és nincsenek konkrét számok sem, de kérdés az is, hogy a parlament mezőgazdasági bizottságának miért zárt ülésen kellett meghallgatnia a témában a kormány képviselőjét.

Váratlan fordulatot vett a Magyarországgal szemben múlt héten kilátásba helyezett 35 millió eurós büntetés ügye. Az Európai Bizottság levélben hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy a magyar parcellaazonosítási rendszer elavult, és emiatt a magyar gazdák 2005-ben és 2006-ban 35-36 millió euróval több agrártámogatást igényeltek, mint amennyi járt volna nekik. Ezt megerősítette az InfoRádiónak a BruxInfo elemzője.

"Az Európai Bizottság elindított egy eljárást, amelyben visszatérítésre kéri Magyarországot. Magyarországnak ezt nem kell automatikusan visszafizetnie, hiszen - ahogy meg is tette már - fellebbezhet az Európai Bizottság döntése ellen. Ebben az esetben összehívnak egy független bizottságot, tagállami szakértőkből, és az ő döntésük lesz majd az irányadó" - fejtette ki Gyévai Zoltán.

A testület döntésétől függetlenül a parlament mezőgazdasági bizottsága rendkívüli ülésén hallgatta meg a kormány képviselőit arról, hogy mi a magyar álláspont, jogos-e a büntetés, és mi lesz a magyar válasz Brüsszelnek. Erről egyelőre semmit nem tudni, mivel szocialista kezdeményezésre, szabad demokrata támogatással zárt ülést rendelt el a bizottság elnöke, így az ott elhangzottak titkosak.

Az ülés után a szocialista Demendi László egyenesen azt mondta: szó sincs semmilyen büntetésről.

"Nincs arról szó, hogy Magyarországot az EU megbüntette volna 9, vagy 10 milliárd forintra. Nincs erről szó. Nincsenek is számok, csak egy egyeztetési eljárás. Ha itt megállapítanak valamennyi büntetést, ezt nem kell a gazdáknak visszafizetni, hanem ennyivel csökkenti az uniós a magyarországi támogatásokat" - fogalmazott a kormánypárti képviselő.

Font Sándor, a testület fideszes elnöke ezzel szemben azt mondta: igenis vannak számok.

"A zárt ülésen konkrét számok hangoztak el. Meg tudom erősíteni, hogy ezek a számok jelenleg is az unió által említett büntetési tételek. Tehát 35 millió euró, azaz 9 milliárd forint" - jelentette ki a politikus az InfoRádió kérdésére.

A büntetés megléte mellett az sem egyértelmű, hogy miért kellett zárt ülést elrendelni. Demendi László szerint az unióval folytatott tárgyalásokat veszélyeztetné a nyilvánosság, Font Sándor viszont azt mondta: mivel a 35 millió eurós büntetést közpénzből kell majd kifizetni, így az mindenkire tartozik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.

Jön egy választás, amelyen a Fidesz legyőzheti a Tiszát

Október 4-én időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak Nagykáta 5. számú egyéni választókerületében. Bár a szavazás eredménye a testületi többség erőviszonyait nem befolyásolja, az összecsapás túlmutat a városhatáron: a kormánypárti jelölttel szemben a helyi Tisza Sziget támogatását élvező civil induló áll rajthoz.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Kína fordulatába beleremegett a világ, feje tetejére állt az energetikai beruházások piaca

Kína fordulatába beleremegett a világ, feje tetejére állt az energetikai beruházások piaca

Nagyot esett a globális tisztaenergia-beruházások értéke 2026 első felében. A csökkenés zöme Kína piaci alapú megújuló árazására történő átállásához köthető, ahogy a tisztaenergia-beruházásokon belül az e technológiák gyártásába irányuló beruházások tartósan csökkenő tendenciája is nagyrészt az ázsiai ország változó energiapolitikájának, illetve az általa korábban kiépített napelemgyártó túlkapacitásnak az utóhatása. A globális tisztaenergia-beruházásokat így is vezető Kína mögött Európa jócskán megelőzi az Egyesült Államokat, de ezen belül a gyártókapacitásokat növelő és ipari beruházások területén csak a harmadik volt az Egyesült Államok után az idei második negyedévében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×