A Népszabadság cikke arról szól, hogy Magyarország jó terep a gyógyszervizsgálatok számára. Arányaiban sok a beteg, ugyanakkor jó minőségű a szakmai munka, a gyógyszerkutatók ezért kedvelik Magyarországot. Jól jön az ellátórendszernek is az a 10-15 milliárd forint, amit éves szinten a vizsgálatokra költenek a gyógyszervállalatok. További szempont, hogy a betegek is hozzájuthatnak olyan, akár méregdrága készítményekhez, amelyek engedélyeztetésére akár évekig kell még várni. Ugyanakkor ma már sokkal inkább az a gond, hogy az intézmények jelentős része hiába akarna részt venni a vizsgálatokban, ha képtelen teljesíteni azok feltételeit.

Ságvári-ügy: kártérítést kér a család

A Magyar Nemzet számol be arról, hogy kártérítést kér a Ságvári-ügy egyik ártatlanul kivégzett vádlottjának özvegye és testvére. Az idős családtagok az 1959-es halálos ítélet meghozatalában részt vevő Fővárosi Bíróságot és a Legfelsőbb Bíróságot perelték be. Az LB felülvizsgálati tanácsa ugyanis 2006 márciusában felmentette a kivégzett Kristóf László csendőrt, megállapítva, hogy a törzsőrmestert koncepciós perben, törvénysértően vonták felelősségre.

Nem rugdosták meg a mentősöket Bicskén

Az Index közli azt az információt, hogy a rendőrség szerint nem bántalmazták a mentősöket hétfőn Bicskén. Mindössze az nem tetszett a hozzátartozóknak, hogy nem orvos, hanem szakápoló érkezett a beteg ellátására. A mentősök lincshangulattól tartottak, de rendőri intézkedésre végül nem volt szükség. Az Országos Mentőszolgálat hétfői közleményében még azt írta, hogy a helyszínre érkező mentősöket ütésekkel, szidalmazva fogadták a később elhunyt beteg hozzátartozói.

Bank a szegényeknek Magyarországon is?

A Népszabadság arról ír, hogy jövőre akár hozzáférhetőek is lesznek azok az alacsony kamatú kölcsönök, amelyek szociális mikrohitelként segítenék a hagyományos banki kölcsönfelvételből kiszorulókat Magyarországon. A lap úgy tudja: a szociális tárcánál arra vonatkozóan készülnek hatástanulmányok, hogy a bangladesi, úgynevezett "szegények bankja" modellt miként lehetne átültetni a magyar viszonyokra. Az eredeti koncepció azt feltételezi, hogy 5-10 fős csoportok vállalnak kezességet egymásért, a sorban következő személy pedig csak akkor juthat hitelhez, ha az előző már visszafizette kölcsönét. Kérdés, hogy ilyenfajta közösségek Magyarországon, azon belül is a szegényebb régiókban, képesek és készek-e összeállni?

Nem hallgat tovább az "ipari kém"

A Magyar Nemzet interjút készített Harmath Sándorral, akinek kiléte eddig ismeretlen volt a tájékozottak előtt is. A vezető híradásokban is csak monogramjáról hallhattak, olvashattak, mint arról az ipari kémről, aki a Vám- és Pénzügyőrség szerint 4 milliárd forint kárt okozott korábbi munkahelyének, az egészségügyi vegyszereket gyártó Diagon Kft-nek. Harmath Sándor a lapnak többek között arról is beszél, hogy mekkora profitok keletkeznek a lepusztított magyar egészségügyben megjelenő magáncégeknél és privatizátoroknál.

Nincs elégedett magyar

Az Index közli azt a felmérést, amely szerint a lengyelek harmada, a csehek és a szlovákok negyede volt egy évvel ezelőtt elégedett az ország helyzetével, és érez ma is így, addig a magyarok körében az elégedettséget érzők aránya elhanyagolható. A magyarok közül minden ötödik érzi az ország helyzetét "nagyon rossznak" - a többi országban ez a vélemény alig létezik. Az ország gazdasági helyzetét rossznak érzékelők aránya is csak Magyarországon nőtt erősen a visegrádi államok közül.

Bizonytalan adócsökkentés

A Világgazdaság úgy értesült: a jövő évi adócsökkentés irányának csak néhány elemében körvonalazódik egyetértés az MSZP-n belül. Ezek között első helyen szerepel a 4 százalékos különadó két év alatti kivezetése, a másodikon az egy-két év alatt elérendő 5 százalékos általános tb-járulék csökkentés, és a Start Plusz kártya bevezetése. Ráadásul a szocialisták az adócsökkentést, mint témát is igyekeznének politikájuk középpontjából kivenni.

Olimpia előtti hajrá

A Napi Gazdaság az olimpia előtti hajráról közöl összeállítást. A lap többek között beszámol arról, hogy a tervezett kettő helyett 5-6 turnusban érkeznek majd a magyar turisták - összesen mintegy 2 ezren - a nyári olimpiai játékokra, az erre szakosodott utazási iroda szervezésében. Táboruk egyesek szerint kicsit messze lesz az olimpiai központtól, ez azonban akár előny is lehet, ha nem bizonyul tartósnak a pekingi időjárás változás.

Hogyan mennek biztosra a sportolók az olimpián?

A pénzcentum.hu is az olimpiáról közöl cikket, de annak pénzügyi vonatkozásáról. Egy sportoló munkaeszköze a teste, az izmok és a teljesítmény formálásában hosszú évek kemény munkája van, ráadásul a sportegyesületekhez áramló pénz is a sportember sikerein keresztül konvertálódik reklámokká. Így szinte természetesnek tekinthető, hogy létezik sport-biztosítás. Ez a termék nyugaton igen elterjedt, miközben itthon még nincs elég tere ennek a konstrukciónak. Egy másik cikkben az internetes lap azzal foglalkozik: mennyit érnek az olimpiai érmek. Idén az a sportoló, aki Pekingben aranyérmet szerez, 20 millió forintot kap adómentesen, egy ezüstérem 18 millió forintot, egy bronz pedig 14 millió forintot ér.