A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak a legelégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel, s ez tavaly és idén sem változott. A magyarok jövőképe azonban bizakodóbb képet fest a korábbiaknál - olvasható a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatásával együttműködve végzett Tárki-felmérés legfrissebb eredményeinek összefoglalójában, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A Tárki közleményében azt írta: a többi közép-európai ország lakosaihoz képest nálunk nagyon alacsony - a megkérdezettek körülbelül tizede - azoknak az aránya, akik a saját anyagi helyzetüket (elég) jónak érzékelik. Másrészt a többi országhoz képest az anyagi helyzetüket a magyarok látják legnagyobb arányban (elég) rossznak.

A táblázatból kitűnik: Magyarországon 2006-ban 30, tavaly 39, idén 38 százaléknyian mondták azt, hogy rossz vagy elég rossz az anyagi helyzetük, a többiek anyagi helyzete saját megítélésük szerint (elég) jó vagy átlagos volt.

A saját helyzetüket rossznak vagy "elég rossznak" érzők aránya a cseheknél a legalacsonyabb, de 2007 óta a szlovákok között is hasonlóan alacsony ez az érték. Csehországban 2006-ban a válaszolók 18, tavaly 16, idén 22 százaléka ítélte rossznak vagy nagyon rossznak az anyagi helyzetét. Szlovákiában 2006-ban 33, tavaly 23, idén 22 százaléknyian nyilatkoztak ugyanígy. A lengyeleknél folyamatosan csökken a saját helyzetüket kifejezetten rossznak érzők, s nő az azt (elég) jónak érzékelők aránya: 2006-ban 31, tavaly 27, idén 20 százalék vélte anyagi helyzetét rossznak vagy elég rossznak.

2006 januárjában mind a négy országban közel ugyanolyan arányban reméltek jobb jövőt a megkérdezettek, körülbelül minden ötödik vélte úgy, hogy 2007-ben jobb lesz majd az anyagi helyzete - olvasható a Tárki közleményében.

Hozzátették: míg a csehek és a lengyelek jövőképe alig változott 2006 és 2007 januárja között, addig a magyarok körében több mint kétszeresére, a szlovákok körében pedig másfélszeresére nőtt azok aránya, akik a saját helyzetük romlását várták. Az azóta eltelt másfél év alatt a csehek és a magyarok jövőképe szinte azonossá vált. Ez a csehek esetében a pesszimisták és a bizonytalanok arányának gyors növekedése, a magyarok esetében ezzel ellentétes, de kevésbé heves elmozdulás által jött létre - írták.

Idén Csehországban a válaszolók 13 százaléka azt mondta, javulni fog az anyagi helyzete a közvetkező egy évben, 44 százalék szerint nem változik, 32 százalék szerint romlani fog, 11 százalék szerint sokkal rosszabb lesz. Magyarországon a válaszolók 15 százaléka mondta azt, hogy javulni fog az anyagi helyzete a következő egy évben, 43 százalék szerint nem változik, 33 százalék szerint rosszabb lesz, 9 százalék szerint sokkal rosszabb lesz.

A Tárki közleménye szerint a lengyelek esetében is megnőtt a pesszimisták aránya, de ez nem az optimisták, hanem a bizonytalanok rovására történt. 2006-ban és 2008-ban is a válaszolók 20-20 százaléka mondta azt, hogy jobb lesz a következő évben az anyagi helyzete, és 2006-ban 66 százalék volt a bizonytalanok aránya, míg ez idén már csak 58 százalék volt.

"A +szlovák csoda+ hatására Közép-Európa legoptimistább nemzete a szlovák" - olvasható a közleményben. A táblázatból kitűnik: 2006-ban a válaszolók 21, tavaly 18, idén 28 százaléka gondolta úgy, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete.